Száznál több tüntetőt vettek őrizetbe a Scotland Yard vasárnap reggeli adatai szerint az előző nap kezdődött, hajnalba nyúló és sok helyen erőszakossá fajult londoni megmozdulások résztvevői közül. A demonstrációkon rasszizmus ellenes és radikális jobboldali csoportok csaptak össze, és mindkét tábor többször összetűzésbe került a nagy erőkkel felvonult rendőri alakulatokkal is.
Radikális jobboldali szerveződések, köztük a legnagyobb csoport, a Britain First tagjai “a hazafias emlékművek megvédésének” céljával hirdették meg londoni demonstrációjukat, és több ezren meg is jelentek a londoni parlament előtti téren, ahol szinte azonnal összecsaptak a rendőrökkel, akiket üvegekkel, kövekkel, petárdákkal dobáltak.
A tüntetés meghirdetett célja arra utalt, hogy rasszizmus ellenes tüntetők egy héttel korábban, David Floyd halála ellen tiltakozó megmozdulásukon a nyugat-angliai Bristolban ledöntötték és a kikötő vizébe dobták Edward Colston egykori angol rabszolgakereskedő szobrát. A Bristolban született Colston 1680-ban a Nyugat-Afrikából az amerikai kontinensre irányuló angol rabszolgakereskedelem monopóliuma, a Royal African Company tagja, 1689-ben alkormányzója lett. A II. Károly király alapította Royal African Company becslések szerint legalább 85 ezer afrikai rabszolgát – köztük nőket és gyerekeket – szállított Amerikába.
A George Floyd halála miatt kezdődött nagy-britanniai tüntetéssorozat Londonra is kiterjedt, és a tiltakozók a múlt héten Sir Winston Churchill szobrát is megrongálták: festékszóróval azt írták a londoni parlamenttel szemben emelt szobor talapzatára, hogy az egykori brit miniszterelnök is rasszista volt. A mostani hétvégi tüntetések előtt a hatóságok védőburkolattal látták el Churchill szobrát.
A Scotland Yard vasárnapi adatai szerint meghaladta a százat a tüntetések során őrizetbe vettek száma, hat rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett. A londoni rendőrség közleménye szerint, a tüntetők közül sokan kifejezetten rendbontás és károkozás céljával vettek részt a demonstrációkon és nem tettek eleget annak az előírásnak, amely szerint a tüntetéseket szombaton este 5 óráig be kellett volna fejezni.
Football supporters are storming police barriers in order to reach the WW2 monuments in #London they have come to protect from the #BlackLivesMatter movement. Hundreds, if not thousands, of football supporters and former soldiers have showed up??? pic.twitter.com/fV8ENXEiZb
— BasedPoland (@BasedPoland) June 13, 2020
I’m proud to be a veteran! #Cenotaph #AllLivesMatter #Veterans #churchillstatue #Churchill #londonriots #London pic.twitter.com/h9IATADN0l
— Scott Callum (@RealScottF) June 13, 2020
Boris Johnson miniszterelnök a Twitteren közzétett üzenetében leszögezte, hogy a rasszista huliganizmusnak nincs helye a brit utcákon, és aki rendőrökre támad a törvény teljes erejével találja szembe magát. Johnson szerint Winston Churchill szobra folyamatos emlékeztetőként szolgál arra, hogy az egykori miniszterelnök mi mindent tett az ország és egész Európa megmentéséért a fasiszta és rasszista zsarnokságtól.
#Latest From #London ?? Rule Britannia, Britannia rules the waves pic.twitter.com/D1yZCwocmQ
— stephen ?? (@LFC_blano) June 13, 2020
Emma Soames, Churchill unokája a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogyha a tüntetések folytatódnak, néhai nagyapjának szobrát jobb lenne múzeumban elhelyezni. Hozzátette: Winston Churchill “összetett” történelmi személyiség volt, és nyilvánvalóan voltak olyan nézetei, amelyek ma elfogadhatatlanok, “akkoriban azonban nem voltak feltétlenül azok”.
A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint 125 alsóházi képviselő támogatásával hamarosan olyan törvénytervezet kerül a parlament elé, amely akár tíz év szabadságvesztés kiszabását is lehetővé tenné a háborús áldozatok és történelmi személyiségek emlékműveinek, szobrainak megrongálóira.
Forrás: MTI / Kiemelt kép: Twitter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS