A láncokba szervezett adócsalás nem csak az áfát eltüntető vállalkozók fogása. A biztonsági őröknek munkát adó cégek is csoportokba szerveződnek, hogy elrejtsék a feketebérezést és más törvénysértéseket. A cégcsoportok egy bejáratott modell szerint épülnek fel, és a borítékok átadására, majd eltüntetésére különösen ügyelnek – mondta A HVG.hu-nak egy olvasójuk, aki éveken át a szektorban dolgozott, és elmesélte, milyen csalásokra látott rá.
A biztonsági vállalkozásoknál is gyakori, hogy kisebb csoportokba szerveződnek, és a törvényes működés látszata mögé bújva elfedik, hogy az általuk alkalmazott biztonsági őröknek feketén, borítékban adják a fizetésük egy részét – jelezte az informátor a lapnak.
A biztonsági őrzésekre szóló megbízásokat az esetek többségében olyan cégek nyerik el, amelyek vezetői és tulajdonosai volt rendőrtisztek, nemzetbiztonsági munkatársak, vagy belügyminisztériumi vezetők. Ügyfeleik például bevásárlóközpontok, bankok, állami intézmények, amelyekben gyakran találkozhatunk külső cégek által alkalmazott biztonsági őrökkel. A fővállalkozó biztonsági cég biztonsági őrönként 1200-1500 forintos órabérnek megfelelő összegért vállalja el a munkát az olvasó szerint.
A biztonsági őröket azonban nem a fővállalkozó toborozza, és nem ő alkalmazza őket, hanem a megbízást kiadja egy rokoni vagy baráti szálon hozzá kapcsolható alvállalkozónak. Az alvállalkozónak átadott megbízás biztonsági őrre lebontva már csak 650-800 forintos órabérre jön ki, a maradék összeg a fővállalkozónál marad. Az alvállalkozó végzi el az őrök toborzását, és ő a tulajdonképpeni munkáltató, vele állnak kapcsolatban a munka során. Az alvállalkozó azonban nem közvetlenül alkalmazza az őröket, hanem a lánc harmadik tagjától, egy munkaerő-kölcsönzőtől kölcsönzi őket. „Az összes alvállalkozó és munkaerő-kölcsönző cég így tevékenykedik, és erről, bár tagadják, a fővállalkozó is tud” – mondta a forrás.
A munkaerő-kölcsönzőnél az őrök minimálbérre vagy úgynevezett szakmai minimálbérre (középfokú végzettséggel, illetve szakképesítéssel rendelkezőknek járó garantált bérminimumra) vannak bejelentve. A minimálbér idén havonta bruttó 98 ezer, a garantált bérminimum bruttó 114 ezer forint. Az őrök azonban nem minimálbért kapnak, ettől eltérő díjazásért végzik a munkájukat. Attól függően, hogy az ország mely területén, illetve milyen helyen dolgoznak az órabérük 320 és 650 forint között alakul. Kelet-Magyarországon, például a Nyírségben gyakori a 320 forint körüli díjazás, Budapesten cégek telephelyének őrzésére 410-450 forintot lehet kapni, egy bankfiókban fegyveres őrként pedig 650 forintot lehet megkeresni óránként (fegyver nélküli őrként nagyjából 500-550 forint a bér). A bevásárlóközpontokban jellemzően 450 forint körüli órabérért dolgoznak.
Ezzel a munkával Budapesten nagyjából 98 és 150 ezer forint közötti fizetést lehet elérni. A kifizetés úgy működik, hogy a minimálbér vagy szakmai minimálbér nettó összege feletti részt borítékban kapják az őrök. Gyakori az is, hogy egy őr nem napi 8 órára van bejelentve, hanem napi 4, sőt az is előfordul, hogy csak 2 órára. Ebben az esetben számlára a minimálbér fele (32 ezer forint) vagy negyede (16 ezer forint) érkezik, az összes többit kézbe kapja.
Ha mindez hivatalosan, bejelentve történne, akkor az őrök először is nem dolgozhatnának 240-360 órát, másrészt műszakpótlékkal együtt körülbelül 140 ezer forintot keresnének – mondta a forrás. Ez azonban azért nem lenne jó a biztonsági cégcsoportoknak, mert adózniuk kellene a pénz után. A borítékokat az alvállalkozó osztja ki, de megbízottai nem a munkahely közelében adják át az őröknek. Jellemzően bevásárlóközpontok parkolójában vagy gyorséttermekben találkoznak velük egyenként, és a borítékot aláíratják velük, hogy átvették. Amikor egy őr azzal fenyegetőzik, hogy feljelentést tesz a hatóságoknál, az alvállalkozó cégnél jellemzően azt mondják, hogy akkor ő is bajba kerül, hiszen aláírta a borítékokat. Ez azonban tévedés. A borítékot kihordó megbízottaknak ugyanis az alvállalkozó azt az utasítást adja, hogy apró darabokra tépjék szét a borítékot, és dobják utcai kukába, de olyan is előfordult, hogy arra kérték őket, égessék el – mondta olvasónk. A vagyonőr egyébként olvasónk szerint nehezen tudná bizonyítani, hogy mi zajlik, és nem mellékes az sem, hogy valóban bajba kerülhet ő is, hiszen részt vesz a csalásban.
A HVG olvasója szerint a csalásra könnyen rájöhetne a hatóság: elég lenne elkezdeni a láncolat felbontását a fővállalkozónál, megnézni, milyen szerződéseket kötött a megbízókkal, majd az alvállalkozókkal, és hogyan kerültek a történetbe a munkaerő-kölcsönzők. Szerinte azonban a csalás felderítését a biztonsági cégek az alsó és a felső kapcsolatok szintjén is sikeresen akadályozzák. Beszámolt arról, hogy a munkaügyi ellenőröknek rendszeresen adnak ajándékokat ezek a cégek. A piramis tetején pedig a volt rendőri vezetőknek és állami tisztviselőknek nagyon jó kapcsolataik vannak az illetékes hatóságokkal.
A teljes, részletes cikket a hvg.hu-n olvashatja
fotó: www.admin.cam.ac.uk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS