Magyarország viszonylag kevésbé részesülhet a tiszta energiaforrásokra átállást segítő uniós alapból, amelyre az Európai Bizottság 100 milliárd eurót különít el – mondta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágvezetője hétfőn, az M1 aktuális csatornán.
Az összeg a kohéziós alapok csökkentéséből származik, és jelentős kedvezményezettje lesz az a Németország, amely ideológiai okból leállította az atomerőműveit, és átállt a lignitből és a barnaszénből történő áramtermelésre. Hortay Olivér hozzátette: az alap legnagyobb haszonélvezői Lengyelország és Németország lennének.
Az alap a kohéziós források egy részének az átcsoportosításával jön létre, és azokat az országokat támogatja majd, amelyekben a széntüzelés nagy arányban jellemző
– jegyezte meg. Elmondta: a magyar kormány ezzel szemben a “szennyező fizet” állásponton van, vagyis, hogy az átálláshoz szükséges költségeket – a károkozás arányában – a legnagyobb uniós károsanyag-kibocsátó országok finanszírozzák.
A 2017-es adatok szerint a legnagyobb kibocsájtó Németország volt: a teljes európai uniós széndioxid-kibocsájtás 20 százalékáért felelt
– tette hozzá, megjegyezve, hogy a 2017-es lista első négy helyezettje pedig az egész unió kibocsájtásának a feléért volt felelős.
Másik megközelítés lehet a legnagyobb kibocsájtók támogatása az átállásban
– mondta Hortay Olivér.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS