Elemző: Nem lesz második hidegháború

Az amerikai külpolitika történelmi irányváltását jelzi a helsinki orosz-amerikai csúcstalálkozó – hangsúlyozta keddi, több konzervatív újságban megjelent kommentárjában Pat Buchanan konzervatív közíró, aki a többi között Richard Nixon, majd Ronald Reagan egykori elnökök közeli munkatársa volt a Fehér Házban.

Buchanan szerint Donald Trump amerikai elnök a Vlagyimir Putyin orosz államfővel tartott csúcstalálkozóján – és korábban, a brüsszeli NATO-csúcsértekezleten – elhangzott kijelentéseivel olyan “történelmi irányváltást” jelzett, amely meghatározhatja nemcsak saját elnöksége sorsát, hanem az Egyesült Államok jövőjét is.

Trump visszautasította a második világháború vége óta az amerikai külpolitikát uraló alapvető elveket

-állapította meg Buchanan, utalva arra, hogy az amerikai-orosz viszony megromlásáért Donald Trump nem egyértelműen Vlagyimir Putyint tette felelőssé. A szerző szerint az amerikai elnök ebben a kérdésben elutasította a neokonzervatívok és a velük szövetséges intervencionista (beavatkozáspárti) liberálisok agendáját és a szerinte háborút pártoló washingtoni agytrösztökét is.  Pat Buchanan Donald Trump brüsszeli, nagy-britanniai és helsinki tárgyalásaiban

egyértelmű, következetes és meglepő üzenetet” látott, és azt szűrte le, hogy “nem lesz második hidegháború.

Vagyis az Egyesült Államok nem hagyja, hogy a Krím bekebelezése és az ukrajnai oroszbarát lázadóknak nyújtott moszkvai segítség megakadályozza az amerikai-orosz közeledést és partneri kapcsolatokat.

Tárgyalni fogunk a fegyverzetkorlátozási egyezményekről és kibeszéljük nézetkülönbségeinket, ahogyan azt Ronald Reagan tette Mihail Gorbacsovval

– jósolta Pat Buchanan, aki 1985-től három éven keresztül Ronald Reagan akkori elnök kommunikációs igazgatója volt. Majd leszögezte,

Helsinki bizonyította, Donald Trump komolyan gondolta, amit mondott, nevezetesen, hogy a békesség Oroszországgal nem rossz, hanem jó dolog.

Buchanan utalt arra is, amit Trump Szíriáról mondott, nevezetetesen, hogy ő és Putyin “együttműködik Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, aki valamennyi iráni erő és Irán támogatását élvező milícia távoltartását akarja a Golán-fennsíktól”. Majd idézte Trump azon bejelentését is, miszerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzése után az amerikai erők kivonulnak Szíriából, és arra a következtetésre jutott, hogy – mint fogalmazott –

Amerika hazatér a külföldi háborúkból és leveti magáról a külföldi kötelezettségvállalásokat.

Álláspontjának kifejtésére Buchanan kérdéseket vetett fel. “Vajon mire gondolhatott Trump, amikor az Egyesült Államok külpolitikai elitjének az amerikai-orosz viszony romlásához is hozzájáruló őrültségéről és butaságáról beszélt?” – tette fel többi között a kérdést. “Vajon arra gondolhatott, hogy az Egyesült Államok a Szovjetunió szétesése után provokatív módon megjelent Oroszország hátsó udvarában, vagy Irak amerikai lerohanására, hogy megszabadítsa Szaddám Huszeint a nem létező tömegpusztító fegyvereitől? Vagy a Bassár el-Aszad szíriai elnök elűzésére szövetkezett szír lázadóknak nyújtott amerikai támogatásra? Vagy az Egyesült Államok cinkosságára a kijevi puccsban, amellyel kiütötte a hatalomból a megválasztott oroszbarát rendszert, s amely ahhoz vezetett, hogy Putyin a szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpont megőrzése végett megkaparintotta a Krímet?” Pat Buchanan mindebből arra következtetett, Vlagyimir Putyin több, az amerikaiak által elítélt reakciója valójában válaszreakció volt.

Forrás/fotó: MTI