Kitűzte az első tárgyalási napot a bíróság a nemzeti konzultáció miatt a Helsinki Bizottság által indított személyiségi jogi perben – írja a Magyar Idők, hozzátéve, hogy a Soros György bőkezű támogatását élvező szervezet úgy vádolja hazugsággal a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy keresetlevelükben elferdítették a kérdőív egyik szövegét.
December 13-án, szerdán tartja a Fővárosi Törvényszék az első tárgyalást a Helsinki Bizottság által kezdeményezett személyiségi jogi perben, melynek végső célja a nemzeti konzultáció lejáratása – tudta meg a Magyar Idők. A Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata által százmilliókkal kitömött szervezet arra alapozta keresetét, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda hazugságot terjeszt az egyesületről. A valóság ezzel szemben az, hogy a helsinkisek meghamisították a konzultáció szövegét, a bíróságnak pedig ezt észlelve vélhetően el kellett volna utasítania a beadványt – írja a portál.
Mint arról beszámoltunk, a nemzeti konzultáció ötödik pontja szerint „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért”. Alább pedig az olvasható: „Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy »aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása«.”
A Magyar Idők szerint az utolsó mondatot a bírósági beadványban arra cserélték ki, és következetesen úgy idézik, hogy „Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely például (sic!) a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy…«” A Helsinki Bizottság tehát a szöveg eredeti értelmével szemben azt sugallja, hogy a kérdőív szerint szervezetük más kérdésekben is a migránsok számára kedvezőbb elbírálásért küzd. Ami pedig a határátlépés szankcionálását illeti, azzal a szervezet lényegében azzal védekezik, hogy ők nem követeltek enyhébb büntetést, csak éppen jelezték, hogy az általuk bemutatott nemzetközi példák alapján – álláspontjuk szerint – egyáltalán nincs helye büntetés kiszabásának abban az esetben, ha a migránsok megsértik az ország határait.
A portál azt is írja: A bizottság keresetlevelében az is szerepel, hogy ők nem általában a migránsokról, pusztán a menedékkérőkről, menekültekről fejtették ki véleményüket abban az anyagban, amelyből a konzultáció idéz. Ez az érvelés ott hibádzik, hogy a szervezet egyik kiadványa szerint a migránsoknak különböző csoportjai vannak, és ugyanebben a dokumentumban megkülönböztetik az önkéntes és a kényszermigrációt. E tanulmányban azt is megjegyzik, hogy a közbeszéd nem tesz különbséget migráns és migráns között – írja a Magyar Idők, hozzátéve, hogy mivel a nemzeti konzultáció nem bevándorlási szakembereknek készült, hanem 8 millió magyar választópolgárnak, érthető, hogy szerkesztői migránsnak nevezték a migránsokat. Ráadásul azt is szem előtt kell tartani, hogy a migrációs válság kapcsán emlegetett migránsok mindegyike menedékkérő, akik vagy itt, vagy másutt folyamodnak menekültstátusért, azzal a hivatkozással, hogy őket üldözik, hogy veszélyben az életük.
A portál szerint érdemes még megemlíteni, hogy amennyiben a per nem ér véget másodfokon, az utolsó szót a Kúriának kell kimondania. Ott azonban az efféle ügyeket jellemzően a kormánnyal szemben nem feltétlenül elfogulatlan Baka András vezette tanács tárgyalja. Köszönhetően annak, hogy Darák Péter, a kúria elnöke évről évre rá bízza az adatvédelmi, sajtó-helyreigazítási és személyiségi jogi pereket.
Forrás: Magyar Idők; fotó: helsinki.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS