Elképesztő trükkökkel próbálnak pénzhez jutni a biztosítási csalók

800-850 milliárdos piacot jelentenek a biztosítások Magyarországon éves szinten, ebből 75-100 milliárd forint, amit károkra fizetnek ki a társaságok. Óvatosabb becslések szerint 10, a merészebbek szerint akár 15 százaléka is lehet az utóbbi összegnek az a része, amihez a csalók jutnak hozzá- magyarázta az atv.hu-nak Nagy László, a Numerus cégcsoport munkatársa, aki csapatával közel két évtizede foglalkozik biztosítási csalások felderítésével.

Néhány napos hír Cs. Sándor, egy 48 éves nyírkátai férfi története, aki úgy próbált meg közel egymilliárd forintos biztosítási kárösszeghez hozzájutni, hogy egy vonattal levágatta mindkét lábát. Előzőleg 14 biztosítónál 29 fajta biztosítást kötött. Gyanússá tette az ügyet az is, hogy a „balesetet” követő másnap már el is küldte a kárbejelentőt a legtöbb társasághoz. Nem elég, hogy a biztosítók megtagadták a kártérítést, Cs. Sándor akár börtönbe is kerülhet tettéért: ha bűnösnek találják, tíz évet is kaphat.

A biztosítótársaságok kijátszása nem csak élet- és balesetbiztosításokkal áll kapcsolatban, jelentős összeget fizetnek ki a társaságok a lakossági szolgáltatók számára is. Nagy László elmondása szerint azonban a víz-, gáz- és áramszolgáltatók esetében lehet vállalati biztonságról beszélni Magyarországon, noha viszonylag kis százalékban ott is előfordulnak lopások. A biztosítási piacról ugyanez nem mondható el. Azt is elmondta, hogy a 2008-as pénzügyi válság nyomán a bankszektor jelentős szigorításokat vezetett be, nagyon megnézik, kivel kötnek szerződéseket, így több szervezett bűnözői csoport átvándorolt, hogy a biztosítótársaságokat próbálják meg lehúzni. A szakember szerint ennek tudható be, hogy az utóbbi években emelkedett a csalások száma.

A gazdasági válság után figyeltek fel a biztosítók arra, hogy megnövekedett a maradandó sérüléssel járó balesetek száma: egy időben például több csonkolásos baleset is történt. A biztosítók és magánnyomozók fel is derítettek több esetet, amikor az érintettek előre eltervezték, hogy levágják egy-egy ujjukat és így próbálnak meg nagyösszegű kártérítéshez jutni. Az egyik esetre úgy derült fény, hogy a vidéki falu kocsmájában az ismerősök elkotyogták, hogy korábban megbeszélték, ilyen módon kellene pénzhez jutni.

A válság után megsokasodott a gépjármű lopásokkal kapcsolatos csalások száma is, többen úgy próbáltak megszabadulni hiteleiktől, hogy ellopatták autóikat. Előfordult, hogy szomszédok mondták el a biztosítótársaság embereinek, hogy az illető még napokig használta autóját, miután bejelentette a lopást, de volt olyan eset is, amikor valaki azzal a kocsival ment bejelentést tenni a rendőrségre, amit néhány nappal később ellopatott. Mivel azonban a rendőrség melletti utcában parkolt le, nem volt nehéz fényt deríteni a csalásra. Szakemberek szerint Magyarországon és a régióban is a mai napig a gépjárművekkel elkövetett biztosítási csalások a leggyakoribbak, a legnagyobb károkat pedig a profi szervízháttérrel, gyakran biztosítótársasági, rendőri kapcsolattal rendelkező szervezett bűnözői csoportok okozzák. A közelmúltban kapcsolták le például azt a bandát is, amely 23 gépkocsival 42 balesetet rendezett meg. Jellemzően késő este, Budapest külterületein rendezték meg a baleseteket, melyek során dokumentáltan 80 személyi sérülés is történt. A 114 elkövetőből 7 orvos volt, ők állították ki a fiktív kórházi igazolásokat. Az elkövetők közel félmilliárd forintot tettek zsebre, mielőtt a nyomozók lecsaptak volna rájuk.

Egy fiatalember úgy próbált meg pénzhez jutni, hogy bejelentette: motoros balesete után maradandó sérüléseket szenvedett. A nagy összegű kárigény gyanús lett a biztosítónak, magánnyomozókat kértek fel az ügy kivizsgálására, akik lefotózták a balesetet szenvedett férfit, miközben focizni, kerékpározni járt a barátaival, egy esetben pedig a Magas-Tátrába is elmentek túrázni. Miután szembesítették a történtekkel, az illető elállt a kártérítési igénytől.

Nagy László elmondása szerint ilyenkor a biztosítótársaságokon múlik, mennyire „nagylelkűek”, tesznek-e a csalás miatt feljelentést például, vagy hagyják az ügyet.

A 2000-es évek közepén a Dél-Alföldön történt az az eset, aminek a során egy fiatal hölgy elhunyt. A rendőrség vizsgálta a történteket, de kizárták az idegenkezűséget. Mivel a haláleset röviddel azután történt, hogy a hölgy által megkötött életbiztosítás hatályba lépett volna, a biztosítónak gyanús lett az eset. Az is érdekes volt, hogy nem hozzátartozó volt a biztosítás kedvezményezettje, hanem egy idegen férfi. Nagy Lászlóék vizsgálatra kapták meg az ügyet. Megkeresték a hölgy kezelőorvosait, akik elmondták, hogy az áldozat állapota mindig jelentősen romlott, miután egy bizonyos férfi – a biztosítás kedvezményezettje – meglátogatta a kórházban. Azt is pletykálták az ismerősök, hogy a hölgyet megmérgezhették- mesélte Nagy. Mivel a hatóságok nem voltak hajlandók exhumálni a holttestet és toxikológiai vizsgálatot elvégezni, ezért a szakember és csapata azt találta ki, hogy félrevezetik a biztosítás kedvezményezettjét és azt az információt juttatták el hozzá ismerősein keresztül, hogy exhumálni fogják a holttestet. Meg is jelölték a kihantolás dátumát.  „Előtte már napokig figyeltük a temetőt és a feltételezett nap előtti éjszakán a férfi ismerőseivel együtt egy teherautóval el is jött és elkezdték kiásni a holttestet. A koporsónál jártak nagyjából, amikor a rendőrök tetten érték őket. Ekkor indult meg a rendőrségi eljárás, immáron gyilkosság ügyében”– mesélte a történteket Nagy.

Forrás: atv.hu