Ellenzi katonai erő bevetését Ukrajnában az orosz emberi jogi tanács

Az orosz elnök mellett működő emberi jogi tanács közleményben szögezte le, hogy az orosz katonai erő alkalmazása a Krímben egyáltalán nem áll arányban az ottani orosz állampolgárok emberi jogainak tényleges megsértésével, egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna problémáit politikai eszközökkel, nem pedig a hadsereg bevetésével kell megoldani. Már háromezer ukrán katona esküdött hűséget a Krímben élők szolgálatára ez elmúlt napokban, a G7-ek pénzügyminiszterei támogatást ígérnek Kijevnek, Oroszország nem ismeri el a szerinte alkotmánysértő módon hatalomra került ukrán vezetést, Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök szerint Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az Európai Unióba, míg oroszbarát katonák vették át az irányítást eg krími kompkikötő fölött. A nap hírei az ukrán válságról.

Ellenzi katonai erő bevetését Ukrajnában az orosz emberi jogi tanács

Az orosz emberi jogi tanács utalt az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) szombati határozatára, amellyel “az orosz állampolgárok védelmében” felhatalmazta Vlagyimir Putyin elnököt Oroszország fegyveres erőinek alkalmazására Ukrajnában. A testület elismeri, hogy valóban előfordultak erőszakos megnyilvánulások, amelyeket a különböző politikai erők képviselői követtek el. Mindamellett úgy véli, hogy külső katonai erő alkalmazása egy szomszédos állam szuverenitásának megsértésével ellentétben áll Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel, és egyáltalán nem áll arányban a jogsértések mértékével. A támadásokról, zavargásokról és gyilkosságokról szóló értesülések a Krím területén “nem hitelesek és túlzóak” – áll a nyilatkozatban. “A fegyveres erők felhasználása mindig az erőszak további kiszélesedésével és az emberi jogok még tömegesebb megsértésével fenyeget” – figyelmeztetett a tanács.

A közlemény szerint Ukrajna problémáit politikai rendezéssel és a legfontosabb vitatott kérdések (például a kisebbségi nyelvek státusa) ügyében a kompromisszum keresésével, nem pedig a hadsereg bevetésével kell megoldani. “Ebben az értelemben szükségesnek tartjuk a fegyveres erők alkalmazásának teljes kizárását az ukrajnai belpolitikai konfliktus megoldásának folyamatában” – fejeződik be az emberi jog tanács közleménye.

Krími kormányfő: a Krímben a nép vette kezébe a hatalmat

Szergej Akszjonov, a krími parlament által megválasztott helyi oroszbarát kormányfő szerint a félszigeten csak az történt, amire a kijevi Majdanon az ukrán politikusok a népet felszólították, vagyis a nép a saját kezébe vette a hatalmat. Akszjonov hangsúlyozta, hogy ami érvényes a fővárosra, Kijevre, annak érvényesnek kell lennie a Krími Autonóm Köztársaságra is. Úgy vélte, hogy a Krím félsziget “előretolt hadállás” Ukrajnában, és Délkelet-Ukrajnában követni fogják a krími példát. Azt állította, hogy mindenekelőtt gazdasági, anyagi segítséget kérnek Oroszországtól, de nem akarnak Moszkva “eltartottjai” lenni, az Oroszországtól kapott pénzeket okosan befektetik, a Krím jövedelmet fog termelni a költségvetésnek, és kiegyenlíti adósságait. Azt hangoztatta, hogy nem kértek Oroszországtól katonai segítséget, képesek megvédeni magukat. “Felelősen megígérem, hogy a Krím már májusban nyugodt, csendes, barátságos hely lesz. Különböző nemzetiségű emberek fognak itt élni boldogan. Tárt karokkal fogadunk mindenkit. Itt soha nem lesz Majdan autógumikkal és fekete füsttel” – hangoztatta az oroszbarát krími miniszterelnök.

Timosenko: Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az EU-ba

Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök szerint Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az Európai Unióba, hogy megvédje magát az orosz agressziótól. “Ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor ilyen agresszió elvileg lehetetlen lett volna” – közölte a börtönből nemrég szabadult politikus vasárnap este az ukrán TSzN hírcsatornának nyilatkozva. Timosenko szerint ezért Ukrajna számára az európai integrációnak kell lennie a legfontosabb célnak. “Azonnal az európai közösség teljes jogú tagjává kell válnunk. Ez az egyetlen dolog, amely megmenthet minket az agressziótól” – idézte az UNIAN hírügynökség Timosenkót. A politikus szerint Oroszországgal jelenleg lehetetlen tárgyalásokat folytatni.

Katonák ezrei álltak át, egy kikötő oroszbarát kézen

Már több mint háromezer ukrán katona esküdött hűséget a Krímben élők szolgálatára ez elmúlt napokban – közölte hétfőn a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság új kormánya. A szimferopoli tájékoztatás szerint – írja az orosz állami hírügynökség – Krímben állomásozó ukrán belügyi erők több mint ezerötszáz katonája, valamint a határőrség mintegy 1700 munkatársa tett esküt. Az új, oroszbarát kormány nevében nyilatkozó tisztségviselő szerint az átállás rendkívül békésen zajlott. Hozzátette, az elkövetkező napokban várható, hogy a krími hatóságok oldalára átáll számos ukrán katonai parancsnok, akivel erről már folynak tárgyalások. – írja hir24.hu.

Oroszbarát katonák vették át az irányítást a szűk Kercsi-szoros krími oldalán lévő kompkikötő fölött – jelentette hétfőn, forrásmegjelölés nélkül az AP amerikai hírügynökségre hivatkozva a hvg.hu.  A hírügynökség szerint félő, hogy Moszkva további katonai erőt akar a Fekete-tengeri félszigetre vezényelni, miközben a Nyugat azon tanakodik, hogy miként reagáljon az orosz erők ukrán területre történt behatolására.

Büntetőeljárás Oroszországban az ukrán Jobboldali Szektor vezetője ellen

Büntetőeljárást indítottak Oroszországban Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor nevű ukrán radikális szervezet vezetője ellen – jelentette be hétfőn Vlagyimir Markin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője. Az eljárást szélsőséges cselekményekre és terrorizmusra való nyilvános felszólítás gyanújával indították Jaros ellen. Az orosz hatóság ezt arra alapozta, hogy szombaton a VKontaktye orosz közösségi portálon, a Jobboldali Szektor vezetőjének oldalán megjelent egy Doku Umarov csecsen hadúrhoz intézett felhívás, hogy a több oroszországi terrorakciót is magára vállaló kaukázusi lázadóvezér támogassa Ukrajnát, és hívei fokozzák tevékenységüket Oroszország ellen. A Jobboldali Szektor tagadta, hogy a felhívás Dmitro Jarostól származik, szerintük hackerek támadták meg vezetőjük közösségi oldalát.

Főügyészség: hazaárulás a fegyverek és haditechnika átadása

“Az ukrán fegyveres erők katonáinak emlékezniük kell arra, hogy az ukrán népnek tettek hűségesküt! Ebből következik, hogy amennyiben teljesítik a fegyverek, a haditechnika átadására, az állomásoztatási körlet elhagyására vonatkozó követeléseket, azt hazaárulásnak fogják tekinteni annak jogi következményeivel” – áll az ukrán főügyészség felhívásában, amelyet az Interfax-Ukraina hírügynökség ismertetett.

Az ukrán főügyész szerint Oroszország régóta készítette azt a forgatókönyvet, amely alapján zajlanak jelenleg a krími események, és az elmúlt években az ukrán biztonsági szolgálatnál (SZBU) dolgoztak ezzel a céllal az orosz titkosszolgálat ügynökei. Szerinte az ukrán hatalom négy éven át adta fel a nemzeti érdekeket, és olyan bűncselekményeket követett el, amelyek fokozatosan megsemmisítették az ukrán hadsereget és az SZBU-t is. Mahnickij szerint az ügyészség kiértékeli ezeket a dolgokat, és felelősségre vonja a vétkeseket.

Kerry Kijevbe utazik kedden

John Kerry amerikai külügyminiszter kedden Kijevbe utazik, hogy hangsúlyt adjon Ukrajna amerikai politikai és gazdasági támogatásának – közölte vasárnap Washingtonban újságírókkal az amerikai kormány egy magas rangú tisztségviselője. A név nélkül nyilatkozó illetékes kijelentette, hogy Oroszország teljes mértékben operatív ellenőrzése alá vonta a Krím félszigetet és hogy az Egyesült Államok a gazdasági, politikai és diplomáciai ellenlépésekre összpontosít az intervenció visszafordítása érdekében, nem pedig az esetleges katonai beavatkozásra. Az amerikai tisztségviselő szerint az orosz műveletben több mint 6 ezer katona vett rész. A kommüniké szerint a tárcavezető az új ukrán kormány és a parlament vezetőivel, valamint a civil társadalom képviselőivel foglalkozik majd.   

A G7-ek pénzügyminiszterei támogatást ígérnek Kijevnek

A miniszterek hétfőn kiadott közös közleménye szerint a csoport szoros figyelemmel követi az ukrajnai helyzet alakulását, és elkötelezett amellett, hogy “erős pénzügyi támogatást” nyújtson Ukrajnának. A hetek pénzügyminiszterei szerint leginkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkalmas arra, hogy azonnali segítséget adjon Kijevnek, majd az IMF-fel kezdődő együttműködésbe aztán bekapcsolódhatnak más intézmények és országok. A közlemény alapján amennyiben sikeres az IMF és az új ukrán kormány együttműködése, a munkába bekapcsolódhat a Világbank és csatlakozhatnak más nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint az Európai Unió, és Kijev kétoldalú megállapodások révén is kaphat pénzügyi segítséget.

Magyarország felkészült az ukrán válsággal kapcsolatos esetleges események kezelésére

Az Ukrajnában kialakult politikai helyzet áttekintésére az Országgyűlés nemzetbiztonsági és külügyi bizottságának együttes ülését kezdeményezte szerdára Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke.  Molnár Zsolt tájékoztatása szerint az ülésen áttekintik a szomszédos országban zajló változásokat és azok Magyarországgal kapcsolatos esetleges összefüggéseit. A Belügyminisztérium hétfőn az MTI-vel azt közölte: Magyarország mind rendészeti, mind határrendészeti, mind egészségügyi területen felkészült az ukrán válsággal kapcsolatos esetleges események kezelésére. A tárca tájékoztatása szerint az országos rendőrfőkapitány folyamatosan jelent az operatív törzs vezetőjének.

Medvegyev: Oroszország nem akar kapcsolatot a szerinte alkotmánysértő módon hatalomra került ukrán vezetéssel

Oroszország kész fejleszteni kapcsolatait Ukrajnával, de nem a szerinte alkotmánysértő módon hatalomra került emberek csoportjával – közölte Dmitrij Medvegyev vasárnap a Facebook közösségi oldalon. Az orosz kormányfő azt írta: “Ukrajna számunkra nem az embereknek az a csoportja, amely vért ontott a Majdanon (a kijevi főtéren), magához ragadta a hatalmat az alkotmány és országa más törvényeinek megsértésével. Ez (Ukrajna) az egész ország. Nagyon különböző emberek: ukránok, oroszok, tatárok, zsidók. Más népek, akik egyetértésben élnek”. Dmitrij Medvegyev elismerte, hogy Viktor Janukovics megbuktatott ukrán államfő tekintélye “gyakorlatilag megsemmisült”, de ez az orosz miniszterelnök szerint nem változtat azon a tényen, hogy az ukrán alkotmány alapján ő (Janukovics) Ukrajna törvényes elnöke.

A Nyugat Oroszország-ellenességét bírálja a kínai hírügynökség

A Nyugatnak nem Oroszország ellen, hanem Moszkvával együtt kellene az ukrán válság kezelésén munkálkodnia – írta a Hszinhua kínai állami hírügynökség hétfői kommentárjában, amelyben a feszültség fokozódását vetíti előre. A nyugati hatalmaknak el kell ismerniük Oroszország és Ukrajna mély kulturális, történelmi és gazdasági kötődését egymáshoz, fel kellene számolniuk hidegháborús gondolkodásukat és fel kellene hagyniuk azon szándékukkal, hogy Moszkvát kizárják a válság rendezéséből, miután ők maguk kudarcot vallottak – jegyzi meg a cikkíró. Teljes mértékben érthető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, országa fenntartja a jogot érdekei és az Ukrajnában élő oroszul beszélők védelmére – állapítja meg a szerző. A Nyugatnak jobban el kellene ismernie Oroszország szerepét, hiszen a Kreml e politikai sakkjátszma megkerülhetetlen szereplője. Egyúttal őszintén el kellene ismernie, hogy előítéletekkel terhelt közvetítésével csak kiélezte az ukrán helyzetet, rosszabbá téve azt – fogalmaz az írás.

pestisrácok összeállítás, forrás: MTI, HVG, hír24

foró: rg.ru