A levéltári feljegyzésekből ma már tudható, hogy az 50-es években a legtöbb családot Budáról telepítették ki – mondta Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott csütörtöki rendezvényen a Gyorskocsi utcában.
A fideszes polgármester fölidézte: Budapestről csaknem 14000 embert vittek el, ezen belül csak a II. kerületből mintegy 1700-at. „Ez azt jelenti, hogy alig volt olyan utca, ahonnan ne deportáltak volna egy családot valamelyik alföldi megyébe” – mondta a kerületvezető.
A kitelepített budaiak elhagyott házaiba, lakásaiba pedig gyakran pártvezetők, államvédelmi funkcionáriusok költöztek
– tette hozzá Láng Zsolt. A polgármester szerint a történelem része az is, hogy sokan családjaikkal együtt a mai napig az ellopott ingatlanokban élnek, és most onnan féltik hangosan a demokráciát.
Napról napra kell jóvátennünk azokat a bűnöket, amelyeket a kommunizmus követett el a magyarság ellen
– ezt már Varga Mihály mondta a megemlékezésen. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a kommunizmus időszakára visszatekintve mindennél jobban tudjuk, hogy csak olyan elvek mentén élhetünk, csak olyan döntéseket hozhatunk, amelyek nem csorbítják nemzeti függetlenségünket, segítik Magyarország előrejutását és az itt élők szabad és biztonságos életét.
Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy az elnyomó hatalom mindenütt jelen volt, az emberek életét áthatotta a zsarnokság legfőbb eszköze, a félelem. Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává. Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé.
Vezető kép: II. kerületi önkormányzat/Soós Dániel
Facebook
Twitter
YouTube
RSS