Elsőfokú ítélet várható hétfőn a Prisztás-gyilkosság ügyében

Elsőfokú ítélet várható a tizennyolc éve történt Prisztás-gyilkosság miatt megvádolt Portik Tamás és két társa ügyében a Fővárosi Törvényszéken hétfőn, korábban az ügyész fegyházbüntetést, a védők felmentést kértek.

A vádirat szerint Portik Tamás, aki 1994 és 2000 között – az olajügyletekkel kapcsolatba hozott – Energol Rt. vezérigazgatója volt, a cég tevékenysége révén jelentős vagyont szerzett, és nagy befolyásra tett szert az alvilágban. 1996-ban kölcsönügyletek folytán elszámolási vitába keveredett a budapesti éjszakai élet másik meghatározó alakjával, Prisztás Józseffel, és elhatározta, hogy megöleti őt.

Portik Tamás egy időben a legkeresettebb magyar bűnözők listáját vezette. A hatóságok őt gyanúsítják a Prisztás-gyilkosság mellett a négy halálos áldozatot követelő, 1998-as Aranykéz utcai robbantással és Seres József, illetve testőre 1999-ben Tahitótfaluban történt meggyilkolásával.

A Prisztás-gyilkosság ügyében a vádhatóság szerint az áldozatot Portik Tamás ismerőse, vádlott-társa, F. Ferenc csalta a III. kerületi Ladik utcába 1996. november 1-jén, ahol P. Tamás testőre, az ügyben szintén megvádolt H. István pisztollyal fejbe lőtte Prisztást. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

Az ügyész néhány napja perbeszédében fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, a vádbeli minősített – előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett – emberölés 10-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ügyvédek védőbeszédeikben bizonyítottság hiányában felmentést indítványoztak.

A Portik Tamás elleni büntetőeljárásban két éven belül megszülethet az elsőfokú ítélet, hiszen a férfit 2012 júliusában fogták el, a büntetőper pedig kevesebb mint egy éve, 2013 májusában kezdődött meg.

A büntetőperben felvonultatott terhelő bizonyítékok között voltak védett tanúk, akik másfél évtizeddel ezelőtt Portik Tamás környezetében voltak, továbbá olyan büntetett előéletű emberek, akik korábban összeütközésbe kerültek a vádlottal. A védet tanúkat a bíróság egy másik helyiségéből zárt láncú videorendszeren eltorzított képpel, hanggal hallgatták meg, de előfordult, hogy Portik Tamás a nevén szólította az addig anonim tanút.

A kecskeméti maffiaperben 2006-ban jogerősen 12 év fegyházra ítélt, majd büntetése félbeszakítása miatt szabadlábra kerülő R. László és más büntetett előéletű személyek egybehangzóan számoltak be arról, hogy 1999-ben a belvárosban két alkalommal is autóba ültették őket, csuklyát húztak a fejükre és egy Budapest környéki házba vitték őket, ahol Portik Tamás elmondta nekik, hogy az ő utasítására ölték meg Prisztást, illetve két másik embert, majd megeskette őket, hogy erről soha nem beszélhetnek.

Több tanú beszélt arról, hogy Portik Tamás magas szintű rendőri kapcsolataival dicsekedett. Az egyik védett tanú szerint a vádlott azzal fenyegette: ha bemegy a rendőrségre, hogy beszéljen, még ki se jön, és ő már tudja, miről beszélt a rendőröknek. Továbbá Portik Tamás el tudta intézni, hogy senki ne kérdezze a tanút a vádbeli cselekményekkel kapcsolatban másfél évtizeden át, egészen a magas rangú rendőri korrupció gyanújával V. László és társai ellen folyó nyomozás megindulásáig.

Portik Tamás 2012 júliusi elfogásakor közleményt adott ki V. László, amelyben kijelentette: sem a vádlott üzleti tevékenységéhez, sem az általa esetlegesen elkövetett bűncselekményekhez semmi köze nincs. Akkoriban a Népszabadság arról írt: a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatának letartóztatott két vezetőjétől az ügyben meggyanúsított V. Lászlón keresztül “kőkemény bűnügyi információk juthattak” Portik Tamáshoz. A lap szerint állítólag azért nem mert a rendőrség korábban “hozzányúlni Portikhoz, (…), mert szinte minden vele kapcsolatos bűnügyi információ eljutott hozzá”.

Több tanú a váddal egyezően azt adta elő, hogy tudomása szerint Portik Tamás ölette meg Prisztást, ám a vádtól eltérően végrehajtóként nem H. Istvánt, hanem Jozef R. szlovák állampolgárt jelölte meg, aki ellen több büntetőeljárás van folyamatban, például Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt meggyilkolása, illetve az Aranykéz utcai robbantás miatt.

A büntetőperben többször felmerült az alvilág bankáraként emlegetett Kisbandi becenevű Lakatos András, akinek állítólag jelentős összegekkel együtt nyoma veszett, ám Portik Tamás – elmondása szerint – 1990-es évek második felében vele nyaralt a Karib-tengeri Dominikán, mások szerint pedig néhány hónapja rendőrök igazoltatták a fővárosban. Ezzel kapcsolatban a bíróság a korábbi tárgyaláson azt közölte: Lakatos András ellen a magyar és a román hatóságok is európai elfogatóparancsot bocsátottak ki.

Az Aranykéz utcai robbantásban meghalt Boros József az egyik tárgyaláson levetített 1990-es évekbeli rendőrségi videovallomásában arról beszélt: a vádlottról és köréről tudni lehetett, hogy brutális leszámolásokra képes, de az áldozattal sem lehetett tárgyalni. Boros szerint Prisztás uzsorából hatalmas vagyonra tett szert, és be akart szállni az olajüzletbe. Ennek érdekében átvette Kisbandi adósságait, megpróbálta behajtani, és így kért részesedést az olajüzletből, ami viszont sértette Portik Tamás érdekeit. Hétfőn a vádlottak utolsó szó jogán előadott védekezését követően kerülhet sor az elsőfokú ítélet kihirdetésére.

Időközben Portik Tamás neve ismertté vált azzal összefüggésben is, hogy a Gyurcsány-kormány idején 2008-ban megbeszéléseket folytatott a Nemzetbiztonsági Hivatal élén álló Laborc Sándorral. A beszélgetésekről készült hangfelvételek nyilvánosságra hozott leirata szerint Portik Tamás félt, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle, Laborc viszont közéleti szereplőkre terhelő információkat várt tőle.

Legutóbbi sajtóhírek szerint egy fővárosi büntetés-végrehajtási intézetben hallgatja meg februárban az Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága Portik Tamást.

mti