Eltörölhetik a kémügy titkosítását

A Magyar Idők információi szerint Laborc Sándor, Galambos Lajos és Szilvásy György nevével fémjelzett kémügyben felmerült az évtizedekre szóló titkosítás részleges feloldása. Amennyiben ez megtörténik, kiderül, hogy valóban orosz titkos ügynökök végezték-e a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal egyes tisztjeinek hazugságvizsgálatát.

A lap emlékeztet, a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódik másodfokon az úgynevezett kémper, immár másodszor. Miután az ügyet 2040-ig titkosították, ma sem tudható hitelt érdemlően, hogy pontosan mi történt. A Magyar Idők úgy értesült, hogy az ügy titkos minősítését részben vagy egészben törlik. Ehhez meg kell vizsgálni, vannak-e a kémügynek olyan részletei, amelyek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a nemzetbiztonságot vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait – írja a lap., hozzátéve, hogy amennyiben bizonyos adatoknál törlik is a titkos minősítést, az NBH munkatársaira vonatkozó személyes adatok továbbra is anonimok maradnak, mint ahogy a NBH szervezeti felépítésére vonatkozó részek is, ha vannak ilyenek az iratokban, hiszen azok nyilvánosságra kerülése a jogutód Alkotmányvédelmi Hivatal érdekeit sérthetik. A titkosítás alóli mentesítés azt is jelentené, hogy a közvélemény megismerhetné, van-e valóságtartalmuk a kémügyről szóló újságcikkeknek, és ha van, mennyi. A konkrétumok megismerése után lehet eldönteni, hogy szakmai vagy politikai ügyről van-e szó, mint ahogy az a vádlottak részéről elhangzott az eljárás során.

Ismert, a Kaposvári Törvényszék nem jogerősen, első fokon felmentette a kémper vádlottjai a tavaly szeptemberben 8-án meghozott határozatában. Érdemes megemlíteni, hogy a Debreceni Törvényszék ugyanakkor 2013. július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében még elmarasztalta Szilvásyt és társait, ám a táblabíróság új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot, így került az ügy Kaposvárra. A felmentő ítélet után Sebes Péter, Szilvásy György védője azt mondta a PestiSrácok.hu-nak, hogy a törvényszék megállapította, egyik vádlott sem követett el bűncselekményt, és az ügyvéd szerint a tárgyaláson elhangzott az is, hogy a bíróság nem azt mondta, hogy ami a vádiratban van, az nem igaz, hanem azt, hogy az nem bűncselekmény.

Az ügyészség Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekményekkel vádolta meg.

Noha a büntetőügy minden részletét államtitokká minősítették, korábban más lapok mellett a Magyar Nemzet és a Heti Válasz írt bővebben az ügy hátteréről. Eszerint a feljelentést vélhetőleg a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal tette 2011 tavaszán, a nyomozás 2011 júliusában kezdte el a Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. A Magyar Nemzet szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében. A lap szerint az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy poligráfos ellenőrzéssel megbízott oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek majd távozzanak.

A vádlottak az eljárás során mindvégig azzal védekeztek, hogy nem követtek el bűncselekményt, mindenben a szolgálati szabályzatnak megfelelően jártak el, ám a Magyar Idők szerint amennyiben a Heti Válasz  verziója akár csak köszönő viszonyban is van a valósággal, még a kémkedésnél is komolyabb kérdéseket vet fel az ügy. A hetilap jogász szakírója 2013. október 8-án ezt írta:

Ha máshonnan nem, regényes kémhistóriákból, vagy éppen kémfilmekből tudhatjuk, hogy a titkosszolgálatok évek, évtizedek alatt építik be ellenséges szervezetekbe ügynökeiket, hogy azok más ügynökök, vagy éppen politikusok (illetve ezek családtagjai, szeretői stb.) közelébe férkőzve feltérképezzék azokat a kockázati tényezőnek minősülő, így zsarolásra felhasználható személyi viszonyokat, amelyeket – ha valóban ez a mi kémügyünk büntetőjogi alapja – a magyar titkosszolgálatok vezetői tálcán kínáltak fel az oroszoknak. Aki pedig ilyet csinál, az bőven megvalósítja a kémkedés törvényi tényállását, de akár még hazaárulásnak is minősíthető ez a cselekedet; hiszen „az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával követi el.

A PestiSrácok.hu összeállítását a kémperről ITT olvashatja el.

Forrás: Magyar Idők/PS, fotó: MTI