EMMI: elítélendő, ha egy munkáltató megkárosít egy fogyatékos embert

Határozottan elítéli az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ha egy munkáltató jogellenesen fogyatékos embert megkárosít, és jogi fellépést javasol az ilyen esetekben – közölte a tárca kedden az MTI-vel.

Az Emmi arra reagált, hogy hétfőn Korózs Lajos  (MSZP), az Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke közleményében többek között azt írta, a közmunkások havi bére 62 ezer forintról 47 ezer forintra, az értelmi sérültek havi bére 34 ezer forintról 14 ezer forintra csökkent, miközben “a Fidesz által kinevezettek a milliós havi bérük mellé még prémiumot is kapnak”. A képviselő azt kérdezte közleményében, miért csökkentik az értelmi sérültek bérét.

Az Emmi Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályok alapján semmilyen módon nem csökkenhet a fogyatékkal élő foglalkoztatottak bére, sőt a minimálbér és a szakmunkások minimálbéremelése náluk is emelést von maga után. 

Ha valaki mégis bércsökkenést tapasztal, az a munkáltató felelőssége, amely ellen jogilag fel lehet lépni

– tették hozzá.

Mint írták, a kormány elkötelezett abban, hogy a fogyatékos emberek számára minél nagyobb mértékben biztosítsa az önálló életvitel és a közösségi élet lehetőségét, ennek érdekében döntött a kormány 2016 őszén, majd az Országgyűlés decemberben arról, hogy megszűnteti a nagy, zárt intézményeken belüli, valódi foglalkoztatási esélyeket nem vagy alig biztosító szociális foglalkoztatás régi rendszerét, és helyette létrehozza önálló szociális szolgáltatásként a fejlesztő foglalkoztatatást, amely a korábbiakhoz képest több munkáltató és több fogyatékkal élő ember számára teremt lehetőséget az együttműködésre. 

Hozzátették: a jogszabály módosítása nem csökkentette az állami támogatás összegét. Mint írták, a foglalkoztatás célja a fogyatékossággal élő és más speciális igényű emberek munkakészségének fejlesztése, az önálló munkavégzés készségszintű elsajátítása.  A fejlesztési jogviszonyban lévők esetében a fejlesztési díj nem a megélhetést szolgálja, az összeg mértéke a részvételi órától függ, és nem a teljesítménytől. Emellett a fejlesztésben résztvevők fogyatékossági támogatásban, vagy emelt összegű családi pótlékban, vagy egyéb ellátásban is részesülnek, amely a megélhetésükhöz járul hozzá – tették hozzá.

A tárca közleménye szerint a megfelelő foglalkoztatási forma kiválasztása az egyén állapotától függ és minden esetben szakértő (orvos, munkapszichológus) véleménye alapján történik. A fejlesztési jogviszony esetében nem folyik munkavégzés, az egyén olyan készségeket tanul, vagy olyan fejlesztés zajlik, amely szinten tartja, vagy fejleszti egyéni képességeit. A minisztérium felhívta a munkáltatók figyelmét, hogy a munkarehabilitáció során biztosítsák a jogszabályban előírt munkabért a munkavállalók számára. 

Aki eddig teljes munkaviszonyban volt foglalkoztatva, annak a munkarehabilitációt érintő törvénymódosítás során sem csökkenhet a bére – írták, hozzátéve, hogy ha mégis előfordul ilyen, akkor kérik az érintettet, forduljon munkáltatójához, illetve az intézményen kívül megkeresheti az ellátottjogi képviselőt, aki jogai gyakorlásában segítséget nyújt, továbbá a kormányhivatalt, amely rendszeres ellenőrzést végez az intézményekben, és panasz esetén soron kívül eljár.

A tárca közleményében leszögezte, a kormány minden támogatást biztosít a munkáltatók számára. A minisztérium pedig 2017-ban több mint 5 milliárd forintot biztosít fejlesztő-foglalkoztatásra, amit nem csak bérre, hanem tárgyi eszközök beszerzésére, új munkaállomások teremtésére is fordíthatnak az intézmények – írták.

MTI; Fotó: MTI