A korábbi biztonsági erők tagjai, illetve volt kormányzati tisztségviselők közül több mint százat gyilkoltak meg Afganisztánban az iszlamista tálib lázadók augusztusi erőszakos hatalomátvétele óta, ezek közül legkevesebb 72 önkényes gyilkosság mindenképpen a tálibok számlájára írható – közölte kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága az Emberi Jogi Tanácsban. A genfi székhelyű ENSZ-szervezet meghallgatta Afganisztán azon nagykövetének a jelentését is, akit a tálibok már nem ismernek el, de a világszervezet még igen.
Nada el-Nasíf, az emberi jogi főbiztos helyettese azt mondta: a katonákon, rendőrökön és civil tisztségviselőkön túl a tálibok Nangarhar tartományban kivégeztek – felakasztottak vagy lefejeztek – legkevesebb ötven olyan embert, akit az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet helyi ágához (IÁ – Horászán Tartomány) tartozónak tartottak.
A kivégzett emberek holttestét gyakran közszemlére tették
– jegyezte meg. Az IÁ-t a tálibok ideológiai ellenségüknek tekintik.
De legkevesebb nyolc afgán emberi jogi aktivistát és két újságírót is meggyilkoltak a hatalom mostani birtokosai, saját embereik közül pedig dokumentáltan 59-et bebörtönöztek, bírósági ítélet nélkül
– állította el-Nasíf.
Afganisztánban különösen veszélyben vannak a bírók, az ügyészek és a védőügyvédek, közülük is leginkább a nők. Súlyos humanitárius válság van az országban, ami még a legalapvetőbb emberi jogokat is veszélyezteti
– mondta a főbiztoshelyettes. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzetet súlyosbítják a tálibok elleni nemzetközi szankciók és az afgán állam külföldön lévő vagyonának befagyasztása.
Ennélfogva a nemzetközi közösség politikai döntései élet és halál kérdését jelentik az országban, erőteljesen meghatározzák a jövőjét
– mondta.
Az Emberi Jogi Tanácsban felszólalt Nászir Ahmad Andisa, Afganisztán ENSZ-nagykövete is, akit a tálibok már nem ismernek el annak, de a világszervezet igen. Megerősítette azokat a már ismert állításokat, hogy a tálibok számos emberijog-sértést követnek el, amelyek között a legsúlyosabbak az ítélet nélküli kivégzések, célzott gyilkosságok és emberek eltüntetése.
A tálibok ezeket jórészt dokumentálás nélkül és büntetlenül követik el
– mondta. Már néhány nappal korábban is megjelent egy olyan emberi jogi jelentés több szervezet közös munkájaként, amely szerint a tálibok kivégezték vagy eltüntették az afgán hadsereg, rendőrség, hírszerzés 47 volt tagját. Akkor közös nyilatkozatban elítélte ezt az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia, Ausztrália, Japán és több más nyugati ország, valamint követelte a táliboktól ezeknek az állítólagos eseteknek a kivizsgálását. A tálibok viszont visszautasítják, igazságtalannak tartják ezeket a vádakat. Belügyminisztériumuk szóvivője kijelentette:
Igen, halt meg több ember a volt biztonsági erők és a kormányzat tagjai közül, de ezek a köztük kialakult rivalizálás, gyűlölködés következményei voltak.
Afganisztánban a tálib lázadók májustól kezdve fokozatosan uralmuk alá vonták az ország területének nagy részét, majd augusztusban harc nélkül elfoglalták a fővárost, Kabult, és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Ezt követően a tálibok általános büntetlenséget hirdettek a volt biztonsági erők tagjai számára, de ehhez nyilvánvalóan nem tartják magukat – írták a hírügynökségek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Paul White
Facebook
Twitter
YouTube
RSS