Marie-Christine Vergiat francia radikális baloldali európai parlamenti (EP-) képviselő szerint a tagállamok közötti szolidaritás hiánya a legnagyobb gond az illegális bevándorlás ügyében.
Az M1 aktuális csatornán kedd este sugárzott interjúban a politikus kiemelte: ha a szabad mozgás európai jog, akkor mindenkire, az európai polgárokra és a menedékkérőkre egyaránt vonatkoznia kell. A műsorban elhangzott: a migránsválság arra kényszerítette az Európai Uniót (EU), hogy felgyorsítsa a közös európai menekültügyi rendszer reformját. Hét jogszabály-módosítási javaslat van napirenden ebben a témakörben, hat esetében már meg is született az EP álláspontja. Marie-Christine Vergiat azt mondta, éppen felülvizsgálják a menedékjogi csomagot, azaz az EU ezzel a területtel foglalkozó irányelveinek és rendeleteinek összességét. A legutóbbi menekülthullám főként Olaszországot és Görögországot sújtotta 2015 második felében és 2016 elején – idézte fel.
Valóban válság volt ez, de szerintem inkább a menekültek fogadásának válsága (…) A migránsválság ennél sokkal bonyolultabb dolog. Akiket ez a válság érintett, ők a menedékkérők voltak”
– fogalmazott. Úgy vélekedett: nem lehet tudni, hogy sikerül-e megtalálni a megoldásokat a jelenlegi parlament mandátumának lejártáig, de addig még tizennyolc hónap van hátra. “Mi elvégeztük a feladatunkat, kidolgoztuk, elfogadtuk a magunk álláspontját, most elérkeztünk oda, hogy megvitathassuk a tagállamokkal. A szöveg szerintem kiegyensúlyozott, és ha mindenkiben meglesz a szándék, akkor megszülethet a megegyezés is, aminek segítségével könnyebb lehet a menedékjog megszerzése, és rendezettebbé válhat a menekültek helyzete az Európai Unióban” – jelentette ki Marie-Christine Vergiat.
Kérdésre válaszolva az EP-képviselő azt felelte, szerinte nem volt hibás döntés 2015-ben elfogadni a kötelező áthelyezési programot.
Azt hiszem, inkább a tagállamok egymás iránti szolidaritásával volt a gond. Mert ha mindenki részt vett volna a folyamatban, akkor nem következett volna be ez a helyzet”
– mondta. Abban, hogy végül csupán harmincezer embert helyeztek át, egyes tagállamok “rossz hozzáállása” is szerepet játszott – hangoztatta. Túlságosan hosszú időt vett igénybe a kérelmek elbírálása is, ami hozzájárult a “másodlagos mozgások” magas számához. Ha a folyamat gyorsabb lett volna, kevesebben indultak volna tovább máshová, még mielőtt a kérelmüket elbírálják, és többen részesülnek a rendszer előnyeiből. Oda akartak eljutni, ahol a legjobb ellátásban, a legtöbb juttatásban részesülhetnek – vélekedett. Problémának nevezte, hogy nagy a különbség a tagállamok között abban, kiknek és milyen alapon adják meg a menedékjogot. Ameddig ilyen eltérés áll fenn, nincs jó megoldás – jelentette ki, hozzáfűzve: fontos minél gyorsabban elfogadni az új, egységes európai szabályozást.
Marie-Christine Vergiat nem értett egyet azzal, hogy ne számítana a külső határok őrizetének megerősítése. A hét jogszabálytervezet szinte mindegyike foglalkozik a kérdéssel – mutatott rá. A politikus szavai szerint évi kétmillió ember kap tartózkodási engedélyt az EU-ban. A gond az, hogy a migránsok nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg a tagállamok között. A kétmillióból félmillió minden évben ukrán, akiknek 90 százaléka Lengyelországban vállal munkát. Ez nem más, mint gazdasági bevándorlás – nyomatékosította.
Azt mondta, az a kérdés, hogyan tehetnénk végre többet azért, hogy mindenkinek egyenlő esélye legyen bárhol megélhetést találni a világban. Szavai szerint csupán minden harmadik embernek van lehetősége a mobilitásra, az európaiak azonban jól állnak, mert szinte mindegyikük teljesen szabadon választhatja meg, hogy hol él és dolgozik.
Marie-Christine Vergiat nehéz kérdésnek nevezte, hogy mit kellene tennie az EU-nak azokkal a migránsokkal, akik nem kaptak menedékjogot, a hazájukba azonban nem fogadják vissza őket. Úgy vélekedett, hogy az emberi jogaikat kell figyelembe venni, ezért szükséges megfelelően összehangolni az európai tagállami rendszereket. Mindig a menedékkérők egyéni helyzetét kell a lehető legalaposabban feltárni – szögezte le. Az EU keleti és nyugati felének történelme eltérő. Sok nyugati ország rendelkezett jelentős gyarmatbirodalommal, ezért más a nézőpontja.
De azt a keletieknek sem szabad elfelejteniük, hogy a Nyugat számos keletről távozott menekültet is befogadott”
– mondta az EP-képviselő. A migránsok befogadását elutasító tagállamokkal szemben kilátásba helyezett pénzügyi szankciókról Marie-Christine Vergiat úgy fogalmazott, ilyenek nem szerepelnek az EP javaslatában, és egyébként sem azonnali intézkedésről volt szó. A parlament figyelembe vette az unió külső határán fekvő országok helyzetét. Ezeket nem lehet magukra hagyni, ez nem normális helyzet – hangoztatta. Kiemelte: nem tudja, Magyarországon hogyan reagáltak volna arra, ha 850 ezer ember érkezik, mint Görögországba Törökországból. “Nem mondom, hogy Magyarországot nem érintette ez a probléma, mert tudom, hogy ott adták be az egyik legmagasabb számban a menedékkérelmeket. De kulcsfontosságú, hogy a tagállamokat rákényszerítsük a szolidaritásra” – jelentette ki Marie-Christine Vergiat.
Forrás: MTI; Vezető kép: guengl.eu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS