Az európai pártcsaládok által az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek vitájával folytatódik az európai parlamenti (EP-) választás kampánya. A másfél órás eseményt az Európai Parlament plenáris üléstermében tartják, szerdán este kilenctől. A nyitóbeszédek sorrendjét sorshúzással döntötték el, a jelöltek az alábbi sorrendben szólalnak fel: Nico Cué (Európai Baloldal), Ska Keller (Európai Zöldek Pártja), Jan Zahradil (Konzervatívok és Reformerek Európai Szövetsége), Margrethe Vestager (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért), Manfred Weber (Európai Néppárt), Frans Timmermans (Európai Szocialisták Pártja).
A vita témái között szerepel „Az én Európám: hogyan néz ki?”, „Környezetvédelem” és az „Értékeink és a világ”. A vitát három, az Eurovízió által kiválasztott újságíró vezeti. A huszonhárom nyelven – online jelnyelven is – sugárzott vitát élőben közvetít az EBU – Eurovízió – és az EbS is. A vezető jelöltek rendszerét a 2014-es EP-választáson alkalmazták először, annak lényege, hogy a választások eredményei alapján választja meg az EP azt a listavezető csúcsjelöltet az Európai Bizottság elnökének, aki a legtöbb támogatást tudta megszerezni a választásokon, majd az EP-ben. A közvélemény-kutatások szerint az európaiak úgy látják, a vezetőjelölti folyamat jelentős előrelépés az uniós demokrácia szempontjából, és átláthatóbbá teszi az Európai Bizottság elnökének megválasztását. A folyamat a listavezetők megnevezésével kezdődik: az európai politikai pártok – amelyek európai szinten működnek, és legalább a tagállamok negyedében választott parlamenti képviselővel rendelkező nemzeti pártok képviselőit tömörítik – 2018 végén, 2019 elején nevezték meg listavezetőjüket.
Az Európai Néppárt (EPP) Manfred Webert, a néppárt EP-frakcióvezetőjét választotta vezető jelöltjének, az Európai Szocialisták Pártja (PES) Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét jelölte a vezető jelölti posztra, a Reformerek Európai Szövetsége (ACRE) Jan Zahradilt nevezte meg vezető jelöltjeként. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) – mivel a pártcsalád elutasítja a csúcsjelölti rendszert – hét jelöltből álló, úgynevezett Európa-csapatot jelölt az európai választásokra, ők képviselik a pártot a kampányban. Az Európai Zöld Párt (EGP) két vezető jelöltje Ska Keller és Bas Eickhout. Az Európai Baloldal Pártja Violeta Tomicot és Nico Cuét választotta csúcsjelöltjének. A csúcsjelöltek között szerdán moderált televíziós vitát szerveznek Brüsszelben, amely huszonnégy nyelven, élőben követhető az EP honlapján. A vita után az európaiak május 23-26. között megválasztják az új Európai Parlamentet.
Miután a választás eredménye a tagállamokban jogerőre emelkedett, várhatóan július 2-án tartják az új EP alakuló ülését, ekkor választják meg az EP elnökét, a tizennégy alelnököt és az öt questort; utóbbiak felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért. Az Európai Tanács elnöke azután konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve az EP-választás eredményét. A konzultáció után a tanács elnöke javaslatot tesz a bizottsági elnök személyére az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők pedig minősített többséggel döntenek arról, kit javasoljanak bizottsági elnökjelöltnek. A tanács javaslatára – várhatóan júliusban – az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét, a tagok többségének szavazatával. Az elnökké választáshoz háromszázötvenhárom voks szükséges. Augusztus-szeptember körül a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket. Az új Európai Bizottságról előreláthatóan október-november körül szavaz az EP, majd beiktatják a testületet.
Forrás: MTI; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS