EP-választás – Növekvő néppárti előnyt jeleznek a közvélemény-kutatások

Enyhén nőtt az Európai Néppárt (EPP) előnye az európai parlamenti (EP-) választás kampányában a pénteki legfrissebb felmérés szerint, de komolyabb változásoknak nincs jele a négy héttel ezelőtti álláshoz képest. A tagállamokban külön-külön elvégzett közvélemény-kutatások az EP által összesített eredménye szerint a néppárt száznyolcvannyolc mandátumra számíthat a következő ciklusban a tervezett brit kilépés miatt várhatóan immár csak hétszázöt tagú képviselőtestületben, míg a második helyezett szociáldemokraták (S&D) száznegyvenkét hely megszerzésére esélyesek. A hónap elején 181:135 volt a két nagy párt mandátumainak aránya a felmérések alapján.

A felmérés pénteken közzétett adatai szerint a liberális (ALDE) frakció hetvenkettő, a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) hatvanegy helyre számíthat. Felborult azonban a sorrend a következő három képviselőcsoport között: a mostani harmadik legnépesebb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) az előzőleg prognosztizált negyvenhat helyett ötvenhárom mandátumra esélyes, a zöldeket a hatodik helyre mérték, a korábbi negyvenkilenc helyett ötvenegy képviselővel. A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldalnak (GUE-NGL) pedig negyvenhét helyett negyvenkilenc helye lehet. A Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalomnak (EFDD) harminckilenc helyett harminc, a függetlenként politizálóknak nyolc helyett hét mandátumot jósolt a közvélemény-kutatás. Az egyéb kategóriába a korábbi hatvanhat után most ötvenkét képviselőt soroltak; róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, és azt sem tudni, van-e ilyan szándékuk. Ide tartoznak többek között Emmanuel Macron francia elnök pártjának tagjai is, akik feltehetőleg a liberálisokat fogják erősíteni. Külön képviselőcsoport létrehozásához legkevesebb huszonöt képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A mostani állás szerint számszerűleg egyedül az ALDE és az ENF tud majd növekedni, a többi frakció létszámában és részarányát tekintve is csökkenni fog.

Sok múlik azon, hogy az egyéb kategóriába tartozók hova fognak sorolni, de sok szakértő a rendszerkritikus, euroszkeptikus vagy egyenesen EU-ellenes politikai erők erősödésétől tart a radikális baloldaltól egészen a szélsőjobbig. Az egyesek által számukra prognosztizált, és bizonyos ügyek blokkolását lehetővé tévő egyharmad azonban erősen kérdéses, hogy meglesz-e; a jelenlegi adatok alapján ez nem látszik valószínűnek. Elemzők szerint a jobb- és a balszél erősödése nagykoalíciós politizálásra kényszerítheti a centrista pártokat. A jelenleg még hétszázötvenegy tagú parlamentben az EPP-nek kétszáztizenhét, az S&D-nek száznyolcvanhat, az ECR-nek hetvenöt, az ALDE-nak hatvannyolc, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek ötvenkettő, az EFDD-nek negyvenegy, az ENF-nek harminchét képviselője van. A felmérés szerint a huszonegy magyar képviselői helyből a Fidesz-KDNP-nek tizenhárom, a Jobbiknak és az MSZP-Párbeszédnek egyaránt három-három, a Demokratikus Koalíciónak és a Momentumnak egy-egy juthat. A kormánypártok támogatását ötvenkét, a Jobbikét tizenhat, az MSZP-Párbeszéd szövetségét tizenöt, a Demokratikus Koalícióét és a Momentumét egyaránt hat, a bejutási küszöb alatt lévő LMP-ét pedig három százalékra mérték. A magyarországi adatokhoz a prognózis készítői a Publicus Intézet legfrissebb, szerdán közzétett közvélemény-kutatásának számait használták fel. Az Európai Parlament még egy hasonló felmérést fog közzétenni a május végi választásig, amelyen körülbelül háromszázhetvenhárommillió állampolgár vehet majd részt az Egyesült Királyság kilépése után is az Európai Unióban maradó huszonhét tagállamból.

Forrás: MTI; Fotó: PS