Erdő Péter bíboros: Húsvétkor nem csak a lélek, hanem a test feltámadását is ünnepeljük

Erdő Péter, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke az InfoRádiónak adott nyilatkozatában azt mondta: a Húsvétnak máig nagyon fontos eleme a magyar szokásokban a feltámadási körmenet.

“Ezt persze különböző időpontokban tartják, a legtöbb helyen Nagyszombaton, késő este, de van ahol már húsvét vasárnapjára helyezték át. A körmenet a feltámadás örömét tükrözi a húsvéti szertartás után, egyfajta katarzissal a lelkében tér haza az ember és örül, ha ennek a lelkülete, atmoszférája a családban is megjelenik, az ember elhozza a feltámadás örömhírét a templomból. A körmenet után szokás otthon, a húsvéti sonkát megszegni, ez is arra emlékeztet, hogy előtte böjti időszak volt. A húsvét magyar neve is meglehetősen “tenyeres-talpas”, hiszen erre a külső elemre teszi hangsúlyt.” Erdő Péter hangsúlyozta ugyanakkor “érezzük azt, hogy nem pusztán formalitásról van szó, hanem a hús evésével valami nagyon érdekeset is kifejezünk, jelképesen, – ehhez persze a hívő személyes fantáziája kell – a test feltámadását.”

Erdő Péter az ünnep utáni időszakról ismertette: “Húsvét napja után 4-8 napon keresztül liturgikus ünnep van, ez egy olyan főünnepe az egyháznak, amely nyolcaddal jár, és aztán a saját ünneplésünk szerint, mindenképpen az öröm kisugárzása kell, hogy legyen. Be kell világítania az ünnepnek az életünket és főleg a magatartásunkat a többi ember felé. Csak akkor ünnepeljük jól a húsvétot, ha ennek a viselkedésünkben nyoma marad.”

Forrás: InfoRádió