Erdogan: Törökország akkor vonul ki Szíriából, amikor annak népe választásokon szavazhat

A török hadsereg akkor vonul ki Szíriából, amikor annak népe majd választásokat tart – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön Isztambulban, az állami televízió angol nyelvű csatornájának egyik rendezvényén.

Felszólalásában Erdogan kijelentette: a szír nép hívta meg az országukba a török hadsereget, a csapatok ezután érkeztek meg több, mint két éve Szíriába. Ankara azóta több ezer négyzetkilométert vont az ellenőrzése alá, katonákat állomásoztat északon az Azáz, Dzserablúsz és el-Báb városok alkotta háromszögben, Afrín és Idlíb környékén, megfigyelőpontokat alakított ki egy Oroszországgal és Iránnal kötött megállapodás alapján, hogy a terület peremén húzódó ütközőzónában biztosítsa a lázadók és a kormányerők között fennálló törékeny tűzszünetet. Szeptemberben Moszkva és Ankara egy további megállapodást is aláírt arról, hogy október 15-re egy húsz kilométeres sávban demilitarizált övezetet hoznak létre Idlíbben a szemben álló felek között. Az említett zónában orosz és török csapatok járőröznek majd egymással egyeztetve. Az egyezség azután született, hogy a szíriai kormány összpontosította erőit az ország északnyugati részén, hogy kisöpörje Idlíbből a lázadók fegyvereseit.

Erdogan csütörtöki esti beszédében egyúttal azért bírálta az Egyesült Államokat, mert az továbbra is támogatja a Szíria északkeleti részét fennhatósága alá tartó Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát, amelyet Törökország terrorszervezetnek tekint. Eddig mintegy tizenkilencezer kamionnyi fegyver-, lőszer- és járműszállítmányt kapott Washingtontól az YPG – részletezte a török elnök. Ankara álláspontja szerint az YPG a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szíriai szövetségese. Törökország az YPG felfegyverzését saját biztonsága szempontjából is különösen veszélyesnek tartja. A török parlament szerdán újabb egy évvel meghosszabbította a hadsereg szíriai és iraki hadműveleteire adott mandátumát. Erdogan az isztambuli rendezvényen ismét felvetette egy esetleges népszavazás lehetőségét országa európai uniós csatlakozásának kérdéséről. A török államfő a végrehajtó elnöki rendszer bevezetéséről döntő tavaly áprilisi népszavazás kampányában már többször kilátásba helyezett egy ilyen referendumot, azonban azóta nem említette annak ötletét. Erdogan szerint az Európai Unió még mindig halogatja a döntést Törökország társulásának ügyéről. Az elnök felszólította Brüsszelt, hogy a döntéshozók jelentsék ki: a közösség felveszi-e soraiba Ankarát, avagy sem – utóbbi esetben hadd menjen mindkét fél a maga útján. Az elnök jelezte: az EU-csatlakozás ügyében Ankara azt a szempontot tartja elsődlegesnek, hogy Törökország nyolcvanegymilliós népessége miként dönt. Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások, de a folyamat az utóbbi másfél évben holtpontra jutott. Az unió 2016 decemberében döntött úgy, hogy az öt hónappal korábbi törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.

Forrás: MTI; Fotó: PS