Eredményes a “civilek” kormány elleni hadjárata: az EB jogellenesnek ítélte a civiltörvényt

Az Európai Bíróság szerint jogellenes a magyar országgyűlés által 2017-ben elfogadott civil törvény, amely annak érdekében született, hogy egyetlen szervezet se működhessen teljesen átláthatatlan módon. A jogszabályra azért volt szükség, mert egyre jobban elszaporodtak a magyar jogszabályokkal, törvényekkel szembeforduló civil akciók, gerillaharcok, amelyeket külföldi csatornákon keresztül finanszíroztak, kiemelten Soros György és a hozzá köthető szervezetek. Bár a civiltörvény valójában semmilyen korlátozást nem jelent – hiszen nem tiltja meg a külföldi finanszírozást, csak az átláthatatlanságot szünteti meg azzal, hogy előírja bizonyos összeghatár felett a bejelentési, nyilvántartásba vételi kötelezettséget –, Soros katonái, karöltve a hazai balliberális politika élharcosaival, diktatúrát kiáltva heves tiltakozásba kezdtek. Néhány gyorsan kifújt hazai tüntetés mellett minden létező nemzetközi fronton elsírták jogfosztottságukat, miszerint a magyar kormány és a gonosz Orbán Viktor háborút folytat ellenük, és szándékosan szétveri a befolyása és kontrollja alatt nem tartható civil szférát. Panaszaik nyomán kötelezettségszegési eljárás is indult hazánk ellen. Ennek következménye, utóélete a mostani európai bírósági határozat is.

Az Országgyűlés az ellenzéki pártok és a Soros által lelkesen támogatott civil szervezetek heves tiltakozása ellenére 2017-ben fogadta el a civiltörvényt, amely előírja, hogy csak átlátható módon finanszírozhatók külföldről a civil szervezetek, azaz egy bizonyos összeghatár felett minden külföldről kapott forrást be kell jelenteniük. Akkor indult útjára a máig életben tartott, fel-fellángoló mantra, miszerint a kormány le akarja bontani a kormányzati kontroll alatt nem tartható civil szférát. Néhény demonstráció, tüntetés mellett minden létező nemzetközi froton bemószerolták a magyar kormányt, amelynek következménye lett többek között, hogy az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen.

Hadjáratukat, úgy tűnik, siker koronázta. A HVG számolt be róla, hogy az Európai Bíróság az európai joggal összeegyeztethetetlennek mondta ki “a civil szervezetek külföldi személyek általi finanszírozására vonatkozó korlátozásokról szóló jogszabályt”. Ezzel a testület helyt adott az Európai Bizottság keresetének, amely kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben. Az Európai Bíróság álláspontja szerint a nyilvántartásba vételi és bejelentési kötelezettség, valamint az ennek elmaradása miatt kilátásba helyezett szankciók hátrányosan megkülönböztetők:

A korlátozások sértik a szabad tőkemozgást, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához fűződő jogot.

Az ítéletet követően Magyarországnak el kell törölnie a civil szervezeteket és támogatóikat hátrányosan érintő jogszabályt.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula