„Érett már az irányváltás” – mondja a PS-nek az újraválasztott Pelczné Gáll Ildikó

Szerdai frakcióülésén másodjára is bizalmat szavazott az Európai Néppárt a fideszes Pelczné Gáll Ildikónak, hogy betöltse az Európai Parlament alelnöki tisztségét. A politikus a PestiSrácok.hu-nak adott telefoninterjúban elmondta: A migrációs politikában, egy-másfélmillió migráns ellenőrizetlen beözönlése után már a németek is arra hajlanak, hogy nem szabad behozni a problémát az Európai Unió területére, viszont a kvótához továbbra is ragaszkodnak a népvándorlás által leginkább sújtott országok. Az EP hétfő óta zajló plenáris ülésén eközben a lengyeleket próbálták leültetni arra a szégyenpadra, ahová Magyarországot is jó párszor igyekeztek letuszkolni.

A régi-új EP alelnököt annak jelentőségéről kérdeztük, hogy a Néppárt ismét kiállt mögötte, és első magyarként másodszor is jelölte a tisztségbe. Ő a szavazás titkosságát emelte ki, mondván itt aztán bőven lett volna lehetőségük azt kifejezni a néppárt tagjainak, hogy túl sok magyar ügy és magyar probléma volt, mégsem tették:

A szocialisták visszatérő vádja, hogy már az Európai Néppárt sem áll ki a kormány mellett, de látható, hogy ez nem igaz. Támogatnak minket, elismerik az elmúlt években végzett munkánkat, és ez nemcsak fontos, de jóleső érzés is.

Az EP alelnöke a migrációval, illetve a kötelező betelepítési kvótával kapcsolatban is nyilatkozott a PestiSrácok.hu-nak. Elmondta, hogy két évvel azután, hogy az Európai Bizottságban sokan még tudomást sem vettek a tömegek népvándorlás-szerű özönléséről, kezd változni a helyzet.

Ellepték a közlekedési csomópontokat, az autópályákon gyalogoltak, és mostanra jutottunk el oda, amit, hogy vissza kell küldeni a menedékkérőket a görög szigetekről Törökország felé. Persze a Törökországgal kötött megállapodást nem tudja betartatni az Európai Unió, noha abban a pillanatban kényelmes lépés volt sok pénzért Törökországra bízni a megoldást.

Fordulópont van, de a kvótához ragaszkodnak az érintettek

Pelczné Gáll Ildikó felhívta a figyelmet, hogy az athéni parlament hiába nyilvánította biztonságos országnak Törökországot, a görögök nem tudják visszatoloncolni a migránsokat, az olasz hajók pedig  nemcsak Lampedusa környékén, a Szicíliai-átjáróban, hanem már Libanon partjainál is kiszedik őket a tengerből, így nem is kell eljutniuk az európai partokig. A politikus elmondta, hogy kiderült: „Amit nekünk (az EU-nak) kellett volna megoldanunk, azt nem lehet hatékonyan kiszervezni, pedig az Uniónak épp elég saját gondja is van. Csekély a gazdasági növekedés, így a gazdasági és szociális fejlesztésekről, az ifjúságpolitikáról kéne szólniuk a vitáknak.”

Az EP fideszes alelnöke szerint Angela Merkel CDU-kongresszuson elmondott beszéde fordulópont volt, noha nem volt váratlan, hiszen „érett már az irányváltás”:

Ez ugyanaz a beszéd, amit miniszterelnök úr két éve mond, de Németországban két év és több elvesztett választás kellett ahhoz, hogy eljussanak ugyanide, és rájöjjenek, hogy az integráció sikertelen, a párhuzamos társadalmak nem elfogadhatóak, az emberkereskedelmet meg kell állítani, és ki kell toloncolni az illegálisan érkezőket. A problémát megoldani kell, nem pedig behozni az EU területére.

Merkel beszédével kapcsolatban hozzátette Pelczné Gáll Ildikó, hogy jó időben elmondott, helyes beszéd volt, de figyelmeztetett:

Ez nem azt jelenti, hogy a kvóták tekintetében bárki lemondott volna a terv végigviteléről. Svédországban, Németországban, Olaszországban, Görögországban ott rekedtek a menekültek. Jó részüket vissza szeretnék toloncolni, de nem tudják. Az EU-ban tartózkodó menekültek számát egy-másfél millió köré becslik, ami egy óriási szórás. Nem is tudjuk, mennyi migráns van itt, pedig elvileg van egy jól működő menekültügyi rendszer. Érvényes papírokkal jönnek, de egy-egy embernél több is van, célzottak a beutazások, és bizonyítást nyert a terrorizmus és a menekültválság közti kapcsolat, nem beszélve a migránsok által elkövetett erőszakos cselekmények európai terjedéséről.

A lengyeleket is szégyenpadba ültetnék

Az Európai Parlamentben ezúttal a lengyelek voltak terítéken, de a magyarok számára igencsak ismerős forgatókönyv szerint zajlott a történet. Pelczné Gáll Ildikó elmondása szerint heves, és végül személyeskedésekbe torkolló vita folyt. Frans Timmermanns, az Európai Bizottság alelnöke nyitotta meg a vitát, és szenvedélyesen védelmezte a jogállamiság átfogó értelmezésének érvényességét. Óvatosan fogalmazott ugyan, de lehetséges szankciókról is említést tett, viszont nem fogadta dübörgő taps a hozzászólását.

A lengyel alkotmánybíróság működésével kapcsolatban megszavazott új törvényekről szóló vita volt lengyel nyelven, amelyet behoztak az EP-be, pedig lehet, hogy nem itt van a helye. Van olyan ország, ahol alkotmánybíróság sincs, tehát az alkotmánybíróság nem a hatalmi ágak egyike, nem a jogállam egyik tartópillére. Azzal, hogy van vagy nincs, nem sérül a demokrácia.

A vitát a szocialisták, a néppártiak, a zöldek és a liberálisok kezdeményezték, a lengyel kormánypártot is tagjai közt tudó Európai Konzervatívok és Reformisták viszont lengyel belpolitikai kérdésnek tartja az ügyet. Pelczné Gáll Ildikó szerint nagyon hasonlít mindez arra, amikor a magyar kormányt támadták az európai porondon a hazai szocialisták:

Ahol úgy érzik, hogy befenyítésre van szükség, féligazságokat közölnek, valós tényeket ferdítenek el. Ráveszik a bizottságot egy vizsgálatra, amely persze nem talál semmit, de sokat mantrázzák a vádakat, amelyek így megmaradnak az Európai Parlament tagjaiban.

Elmesélte, hogy az egyik baloldali EP-képviselőnő eljárás megindítását sürgette arra hivatkozva, hogy ilyen esetek nem fordulhatnak elő, és Magyarország, illetve Orbán Viktor, valamint a lengyelek ügye párhuzamos. Az eljárás megindítása persze ennél jóval bonyolultabb, ő mégis felszólította az Európai Bizottságot, hogy találja meg a formát a megindítására.