A Nagy-Britanniában élő hárommilliós muszlim hátterű kisebbségnek rendkívül erős a vallási identitása, és a háttérben ott lehet a megélt kereszténység visszaszorulása is – kommentálta a 180 percben a BBC egyik munkatársának elemzését Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezetője.
A londoni polgármesterváltás segíthette elő annak a belső jelentésnek a kiszivárgását, amely kritikaként említette meg, hogy a BBC műsorszórása túlságosan is keresztény, és kirekeszti a más vallásúakat. A beszámoló, amelyet Aaqil Ahmed, a BBC vallási és etikai műsorkészítő osztályának munkatársa készített, nagyobb műsoridőt adna a muszlim, hindu és szikh vallási műsoroknak is. Egy muszlim vezető szerint e jelentés akár megadhatja a végső lökést arra, hogy “idővel a péntek esti, muszlim fohászkodást közvetítse az angol közszolgálat, és ne a keresztény szertartásokat.”
A Nagy Britanniában élő hárommilliós muszlim hátterű kisebbségnek rendkívül erős a vallási identitása, és az a fajta öntudata, amely meggyőződése kifejezését minden akadályon keresztül lehetővé teszi számára, még akkor is, ha ez a nyugati, liberális demokratikus kultúrában már nem megszokott, de a háttérben ott lehet a megélt kereszténység visszaszorulása is – kommentálta a kijelentéseket a Migrációkutató Intézet vezetője a szerdai 180 percben.
Speidl Bianka hozzátette, bár a londoni polgármester-választás kapcsán sokan utalgattak a munkáspárti győztes Sadiq Khan kapcsolataira a szélsőséges vallási vezetőkkel, nem erről van szó, inkább arról, hogy az iszlám közösség öntudata, magabiztossága olyannyira megerősödött, hogy ilyen jelentések már napvilágra hozhatók.
Megnőttek az igények és megnőtt ezek kifejezésének bátorsága is – értékelte a helyzetet a szakember, aki szerint nem a valóságtól elrugaszkodott ugyan, amit a BBC munkatársa mond, mert a brit társadalom jelentős átalakuláson megy át, a változásra ítélt, a „kereszténység romjain alapuló műsorstruktúra” fordulat azonban erős és bántó kritika. De ebbe a folyamatba illik talán az új londoni polgármesternek az a kijelentése is, hogy a londoni közlekedési vállalatnál teljes mértékben kirekesztő módon túl sok a fehér bőrű vezető. Speidl Bianka szerint az, hogy ilyen kijelentések elhangozhatnak, a britek posztkoloniális lelkiismeret-furdalás okozta toleranciájával magyarázható.
A brit társadalom ugyanis tisztában van gyarmati múltjával és azzal, hogy ezek az emberek a brit történelem bizonyos eseményei és a politika múltbeli lépései nélkül nem lehetnének Nagy-Britanniában. Ezért is más a társadalmi igazságosság mércéje a gyarmatosító Nyugat-Európában, mint Kelet-Közép-Európában.
Arra a felvetésre, hogy egy német nyelvész szerint a migránsok sikeres beilleszkedése érdekében a németeknek az angol, francia és latin után most inkább arabul, perzsául vagy kurd nyelven kellene tanulniuk, a szakember úgy reagált: itt is keveredik a realitás az irrealitással.
Az igaz, hogy a németek semmit nem tudnak arról a kultúráról, arról a mentalitásról, amelynek képviselői milliós számban érkeznek hazájukba, bár ennek nem feltétlenül a nyelvismeret az elsődleges feltétele. Az viszont, hogy a bevándorlóktól nem követelhető meg az identitásuk elsődleges kifejezését jelentő nyelvről lemondani, már a valóságtól elrugaszkodott, szélsőséges, egy irracionális toleranciának teret adó kijelentés – értékelte a migránskutató a 180 percben.
Speidl Bianka szerint teljesen természetes, hogy a migránsoknak meg kell tanulniuk németül, az államnyelvet ugyanis nem írhatják felül az országban zajló etnikai változások, ahogyan az is magától értetődő kellene legyen, hogy az európai szakértők, politikusok, a közvélemény segít megismertetni az iszlám vallást, kultúrát, közösséget, amelyet, beenged az életterébe. Utóbbi sem működik azonban igazán, mert az iszlámról szóló hírek vagy kizárólag a terrorizmusra koncentrálnak, vagy arra, hogy ez a béke és szeretet vallása, miközben a valóság valahol középen van.
Forrás: hirado.hu, fotó: mirror.co.uk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS