Levelet írt Brüsszelnek Budapest és Varsó főpolgármestere. Karácsony Gergely és Rafal Trzaskowski azt kérik az Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélben, hogy városaik akkor is kapjanak uniós pénzeket, ha Magyarországot és Lengyelországot kizárják a helyreállítási alapból – írta meg a Bloomberg a TVN lengyel televízióra hivatkozva. Karácsony Gergely és Rafal Trzaskowski a levélben – melyet más városok liberális vezetői is aláírtak – kitértek arra is, hogy mindketten elhatárolódnak országuk kormányától.
A városvezetők arra kérik Brüsszelt, hogy abban az esetben se zárja el a helyi önkormányzatokat az uniós forrásoktól, ha Magyarország és Lengyelország fenntartja vétóját, és nem lesz része az uniós pénzügyi csomagról született egyezménynek. Az Európai Bizottság már múlt héten jelezte, hogy kész megkerülni a magyar-lengyel vétót, azaz a két ország kihagyásával hozná létre a koronavírus-válság okozta károk enyhítését célzó helyreállítási alapot.
Ha mégsem vonják vissza vétójukat, azzal saját polgáraiknak ártanak, hiszen jelentősen csökkenni fog a hozzájuk érkező uniós pénzek mennyisége.
– figyelmeztette Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa a magyar és a lengyel kormányt. (Ez az úgynevezett nukleáris opció). A Bloomberg emlékeztet arra, hogy a két liberális beállítottságú polgármester hosszú ideje szembemegy kormányaik irányvonalával. Egy évvel ezelőtt például Pozsonnyal és Prágával közösen írtak alá egy paktumot, amelyben kiállnak a közös értékek (szabadság, demokrácia, jogállamiság) mellett. Emellett azt is kezdeményezték, hogy közvetlenül is hozzáférhessenek uniós forrásokhoz. Karácsony Gergely pedig októberben helyi népszavazások kiírására biztatta az önkormányzatokat annak érdekében, hogy a helyreállítási alapból Magyarországnak szánt pénzek legalább felét az önkormányzatok kapják meg.
A helyreállítási alap a 2021-2027 közötti uniós költségvetéssel együtt része annak a jogalkotási csomagnak, amit Magyarország és Lengyelország november közepén megvétózott a szintén a csomag részét képező jogállamisági mechanizmus (az uniós pénzek kifizetésének jogállami feltételekhez kötése) miatt. A mechanizmusról a júliusi EU-csúcson előzetes megállapodás született, azt azonban ősszel a német uniós elnökség – főleg az Európai Parlament nyomására – szigorította. A vétó ügye és az annak nyomán előállt patthelyzet az e hét csütörtöki-pénteki EU-csúcs egyik fő témája lesz.
Forrás: privatbankar.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS