A külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális juttatások szabályozásának komoly szigorítására jelentett be terveket pénteken a brit miniszterelnök.
David Cameron, akinek erről szóló beszédét hetek óta feszült figyelemmel várták Nagy-Britanniában és az Európai Unió más országaiban egyaránt, nem kérdőjelezte meg az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, de egyértelművé tette, hogy ennek érvényesítését London szerint a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni. Utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia kiléphet az unióból, ha ezt nem sikerül elérnie.
Cameron, aki egy közép-angliai járműgyárban tett látogatása alkalmából fejtette ki a szigorítási terveket, kijelentette: a közép- és kelet-európai EU-tagállamok 2004-es csatlakozása előtti 30 évben nettó egymillió, a 2004-es keleti bővítés utáni első hét évben viszont 1,5 millió volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő bevándorlók száma.
A konzervatív párti brit kormányfő szerint hiba volt annak idején lemondani az EU-törvények által lehetővé tett hét évi átmeneti bevándorlási korlátozásról, mivel az Európai Unióba akkor felvett nyolc keleti tagország jóval szegényebb volt, mint Nagy-Britannia, és csaknem az összes többi régi EU-tagország alkalmazta az átmeneti korlátozásokat. Mindez “egyedülállóan vonzó úticéllá” tette Nagy-Britanniát a nyolc közép- és kelet-európai ország polgárai számára, és csak ezekből az országokból egymillióan érkeztek a tíz évvel ezelőtti bővítés után.
A bevándorlók száma sokkal magasabb annál, amennyivel a brit önkormányzati hatóságok, kórházak, iskolák meg tudnának birkózni, sokkal magasabb az Európai Unió történetében bárhol és bármikor eddig tapasztaltnál, és sokkal magasabb annál is, amit az európai közösség “alapító atyái” valaha is elképzeltek. Egymillió ember vándorolt be 2004 óta egyetlen EU-tagországba, és ez olyan hatalmas méretű migráció, amilyen békeidőben korábban soha nem fordult elő Európában – fejtegette a brit kormányfő.
Cameron kijelentette: mindezek figyelembe vételével London a jövőbeni EU-bővítések során ragaszkodni fog ahhoz, hogy a szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az új tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A brit miniszterelnök ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy a brit kormány a mostani EU-szerződésekben szereplő, legfeljebb hét évi átmeneti időszaknál hosszabb korlátozások lehetővé tételét kívánja.
Cameron alig burkolt utalást tett arra is, hogy ennek hiányában London megvétózhatja a további EU-bővítéseket. Kijelentette: az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez “tökéletes helyzetbe” hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.
A brit kormányfő által pénteken ismertetett szigorítási tervek között szerepel az is, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, például adókedvezményekhez, szociális lakástámogatáshoz és gyermekeik után családi pótlékhoz.
Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék. Ha pedig a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából, csakúgy, mint azoknak, akiket kolduláson érnek.
Ez utóbbi tervet indokolva Cameron kijelentette: a letelepülni szándékozó külföldi EU-állampolgárok 40 százaléka úgy érkezik Nagy-Britanniába, hogy nincs állásajánlata; ez a legmagasabb arány az Európai Unióban. A jelenlegi rendszerben e külföldi álláskeresők ráadásul havonta átlagosan 600 font (235 ezer forint) elhelyezkedési támogatásban is részesülnek, ezt azonban a szociális ellátás reformjának keretében a brit kormány teljes egészében megvonja – mondta a brit miniszterelnök.
Bejelentette azt is, hogy az EU-társállamokból érkezők a jövőben nem hozhatnának magukkal automatikusan, minden ellenőrzés nélkül olyan házastársat, aki nem az Európai Unióban született és nem EU-állampolgár.
A brit kormányfő ugyanakkor nem jelentett be terveket az EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlásának számszerű korlátozására. Korábbi sajtóértesülések szerint a Downing Streeten ilyen elképzelések is felmerültek, például bevándorlási kvótarendszer bevezetésének formájában.
Pénteki beszédében azonban Cameron kijelentette: a munkaerő szabad áramlásából Nagy-Britannia is hasznot húz, hiszen 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-országokban, és London sem akarja “szétzúzni” a szabad munkaerőmozgás alapelvét. Ez a szabadságjog mindazonáltal soha nem volt feltételek nélkül gyakorolható az Európai Unióban, és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ezt az alapjogot fenntarthatóbb módon kell érvényesíteni – hangsúlyozta.
Amikor beszédének erre a pontjára ért, megszólalt az üzem tűzriasztója, és emiatt rövid időre félbe kellett szakítani a rendezvényt. Cameron megjegyezte: mondandója a jelek szerint “megszólaltatta a vészcsengőt az Európai Bizottságban”.
Csaknem kétórás beszéde végén a brit kormányfő egyértelmű utalást tett arra, hogy Nagy-Britannia kiléphet az EU-ból, ha nem sikerül elérnie Brüsszelnél a szabad munkaerőmozgás szabályainak London által követelt reformját. “Ha megfogalmazott aggályaink süket fülekre lelnek, és ha nem tudjuk megfelelőbb alapokra helyezni az EU-hoz fűződő viszonyunkat, arra az esetre semmilyen lehetőséget nem zárok ki” – fogalmazott.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS