Európa attól tart, ragályos lesz a Brexit

A brit külügyminiszter szerint az Európai Unió sok más tagállamában tartanak a Brexit-járványtól, vagyis attól, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, a példát mások is követhetik. Hammond úgy látja,  a többi EU-tagállamnak ezért nem áll érdekében annak bebizonyosodása, hogy Nagy-Britannia sikeres lehet az EU-n kívül is.

Philip Hammondot a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában arról faggatták, hogy milyen esélyeket lát az uniós szabályozási reformokat célzó brit követelések elfogadására a jövő heti EU-csúcson. Hammond szerint valós a félelem Európában attól, hogy ha Nagy-Britannia távozik, akkor a járvány terjedni kezd, a többi EU-tagállamnak ezért nem áll érdekében annak bebizonyosodása, hogy Nagy-Britannia sikeres lehet az EU-n kívül is.

Ugyanakkor az már egyértelműen szerepel az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által nemrég ismertetett egyezménytervezetben, hogy Nagy-Britannia kimaradhat az EU-integráció mind szorosabbra vonásának egyébként törvényileg kötelező folyamatából, emellett megvannak a keretei az euróövezeti és az euróövezeten kívüli EU-tagországok viszonyrendszerének szabályozására is – hangsúlyozta a brit külügyminiszter. Hozzátette, az az alapelv is elfogadott most már, hogy az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

Kijelentette mindazonáltal, hogy jóllehet mindezek alapján már látszanak a megállapodás körvonalai, de sok a nem rögzített elem, amelyekről a következő napokban még tárgyalni kell. Hammond szerint lesznek olyan részei a tervezetnek, amelyekről az uniós állam- és kormányfők személyesen döntenek majd a csütörtökön kezdődő EU-csúcson.

Az egyezménytervezet szövegében „még sok a szögletes zárójel és az üresen hagyott rész, egyes helyeken pedig nem egyértelmű a fogalmazás” – mondta a brit külügyminiszter. Hozzátette, az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának újraszabályozását is még végső formájába kell önteni, meg kell határozni, hogy ez az intézkedés miként illeszkedik majd ahhoz a szélesebb körű szabályozási átalakításhoz, amelynek célja Nagy-Britannia “mesterséges vonzóerejének” csökkentése.

Arra a riporteri felvetésre, hogy egyes kelet-európai EU-társállamok egy év munkaviszonyra szeretnék csökkenteni a külföldi EU-munkavállalóknak juttatott a brit szociális ellátások korlátozhatóságának időtartamát, Hammond kijelentette, hogy egy év “semmiképpen sem elégséges“, egyébként is a négyévi időtartam már szerepel a tervezetben. Hozzátette, ha a jövő heti EU-csúcson nem sikerül végleges egyezségre jutni, akkor folytatódnak a tárgyalások.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata volt a Donald Tusk által február elején Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag. A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a csütörtökön kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.

Forrás: MTI