Európai minimálbér – Gyurcsányné képmutató és dilettáns húzása

Jól hangzó lózung, de leginkább közveszélyes ámokfutás. Azon már meg sem lepődünk, hogy a Dobrev Klára által futtatott európai minimálbérnek éppen párttársai korábbi megnyilatkozásai, illetve drága férje kormányzásának évei mondanak leginkább ellent. Meg lehetne említeni még a piacgazdaság fő tulajdonságait vagy a reálpolitika korlátait, de leginkább mégis hazánk utóbbi három évtizedes gazdasági tapasztalatai támasztják alá, hogy a felvetés egyszerűen életidegen és veszélyes.

Egy éve már, hogy a Gyurcsány-klán még egy tagjával gazdagodott az aktív frontpolitikusok köre Magyarországon. Dobrev Klára már az EP-kampányban behozta az európai minimálbér akkor még leginkább nevetséges felvetését, amelyet azóta képviselőként lelkesen gründol is, a dolgozó emberek „egyértelműen legközelebbi pártfogójaként” említhető brüsszeli technokraták köreiben. A DK és Gyurcsányék azonban a következetesség magasiskolájáról tesznek ismét tanúbizonyságot, amikor nagyvonalúan szemet hunynak saját „szakértőik” véleménye és kormányzásuk következményei felett.

MAGASABB BÉRT! DE MIBŐL?

Bár a kampányban ez még szóra sem érdemes részlet volt, de az európai minimálbérről már Dobrev is elmondja, hogy nem egy egységes európai minimumfizetést jelent. A jelenlegi helyzethez képest azonban így is nettó 40 százalékos azonnali minimálbér-emelésről beszélünk. Ne is tagadjuk, mindenki szeretne többet keresni, sőt, a munkaadók is szeretnék jobban megfizetni dolgozóikat, de a végső kérdés, hogy miből? Adott bevétel mellett ugyanis a matematika legalapvetőbb szabályai szerint is van egy bérplafon, ami fölé nem igazán lehet menni, hacsak nem a gyors csőd a cél.

Korábban éppen az Orbán-kormány megegyezés-alapú bérfelzárkóztató politikáját élesen kritizáló Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) korábbi főtitkára, azóta DK-s „szakértő” fakadt ki rendszeresen, hogy a vállalatok és vállalkozók már képtelenek ennél magasabb béreket kigazdálkodni. Az ex-főtitkár pedig rendszerint fenntarthatatlannak nevezte a sok éve tapasztalható béremelkedés ütemét. A történetben a csavar: éppen Dávid Ferenc kezdett fejtegetésbe az európai minimálbér helyességének tárgyában Dobrev Klára sajtótájékoztatóján, ahol a témát taglaló DK-s online kérdőívet mutatták be.

POLITIKAI BLÖFF AZ ADATOKÉRT?

Adódik a kérdés – a DK körül az utóbbi időkben megszaporodó adatkezelési botrányok okán –, hogy vajon milyen rejtett célja lehet a mostani konzultációs kérdőívnek. Felmerül ugyanis a gyanú, hogy a hangzatos hívószóval a DK gyanútlan választók adataiért folytat versenyt, ami már a 2022-es választások alkalmával is nettó politikai tőkévé alakítható, nem beszélve a többi ellenzéki párttal folytatott alkudozások alkalmával jelentkező erőfölényről.

EGEKBE EMELTÉK AZ ADÓKAT, MOST CSÖKKENTENÉNEK

Gyurcsányné az európai minimálbér fentebb leírt „apróbb visszásságait” adócsökkentéssel orvosolná. Arról már nem beszél, hogy drága férje regnálása idején kellett az őrült közpénzharácsolás miatt elszabadult hiány pótlására egekbe emelni a vállalkozók adóterheit, amit az Orbán-kormány a gazdaság teljesítőképessége mellett azóta is fokozatosan csökkent. Így jutottunk el odáig, hogy mára a kontinensen Magyarországon kell a kisvállalkozóknak az egyik legkisebb társasági adót fizetniük. Ebből pedig már csak az ostobaságot árnyaló kérdés következik: hova csökkentsük tovább ezeket a terheket, hogy magasabb bért tudjanak fizetni a munkaadók?

Gyurcsány emlékezetesen reagált, amikor a vállalkozók és munkáltatók képviselői felháborodtak drasztikus adóemelésekor: „El lehet innen menni!”. Egy ideje pedig már tudjuk, hogy nem Gyurcsányéktól kell patrióta politikát várnunk – miért is lenne ez másképp a gazdaságpolitikában? Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu