Hosszú, börtönben töltött hónapoktól, akár évektől szabadított meg az új büntető törvénykönyv (Btk.) jó néhány olyan bűnözőt, akik elég szerencsések voltak, és a jogerős ítéletük kihirdetésekor már az új törvény volt hatályban. Egy sor, egyébként hibátlannak talált elsőfokú ítéletet kizárólag az új Btk. miatt kellett enyhíteni másodfokon. A bírák, ha nem is helyeselnék az enyhítést, nem tehetnek semmit: a jogalkotó megkötötte a kezüket – írja az Index.
A Fidesz választási ígéretét visszahangozta az új büntető törvénykönyv indoklása is, amikor 2012 tavaszán benyújtotta a tervezetet a parlamentnek az igazságügyi tárca. Most mégis a szigorára olyan büszke kormány által megalkotott új Btk. miatt állt elő az a helyzet, hogy sorban születnek a bűnözőkre, sokszor gyilkosokra egyszer már kiszabott büntetést enyhítő ítéletek. A jelenség mögött az esetek többségében a feltételes szabadlábra helyezés szabályainak megváltoztatása áll.
Azt, hogy a változás a gyakorlatban mit okoz, legjobban olyan ügyekben lehet látni, amelyekben a régi Btk. érvényessége idején született elsőfokú, és az új Btk. hatályba lépése, vagyis 2013. júliusa után született másodfokú, jogerős ítélet. Ezekben ugyanis pontosan látszik, miről mire változott az ítélet az új Btk.-nak köszönhetően. A különbség a bűnözők javára hónapokban, néha években mérhető. A szabály az, hogy ha időközben változik a büntető törvény, mindig azt kell alkalmaznia a bíróságnak, amelyik a vádlottra nézve összességében kedvezőbb. Ha egy ítéletet hozó bíró nem is helyesli, hogy az előtte álló vádlott viszonylag korán feltételes szabadlábra kerülhessen, nem tud mit tenni. A kezét megköti a törvény. A bíróságok pedig országszerte el is kezdték érvényesíteni az enyhítést az ítéleteikben.
További részletek az Index cikkében.
Fotó: A Cozma ügy vádlottai az ítélethirdetésen Fotó: Nagy Lajos / MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS