Évente 300 ezer tonna finom szemcséjű kőpor keletkezik útépítéshez használt kőzuzalék gyártása során. Ennek a tárolása, szállítása óriási költségekbe került, ráadásul a finom kőpor semmire sem jó, semmire sem használható ebben a formájában. A veszprémi Pannon Egyetemen kutatásokat kezdett a finompor és a műanyaghulladék ötvözésére és újrahasznosítására, amelynek eredményeként rendkívüli szabadalom született. Az egyetem és nagy úépítő cégek együttműködéséből a jövőben évi több százezer tonna finom port és műanyag hulladékot hasznosíthatnak újra – hangzott el a Kossuth Rádió reggeli műsorában.
Ezzel a finom porral eddig semmit sem tudtak kezdeni, kidobni nem lehet és a bányák sem szeretik visszafogadni
– mondta a Jó reggelt Magyarország című műsorban Vonderviszt Lajos, a Pannon Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Központjának vezetője.
A Pannon Egyetemen voltak már korábban olyan kutatások, amelyeket eredményét ezen a téren is hasznosítani tudták. Korábbi találmányukat, egy speciális adalékanyagot használják most arra, hogy a finompor és a műáanyaghulladék vegyítésével egy nagyobb szakítószilárdságú, masszívabb anyagot kapjanak.
Varga Csilla, a Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy ha a műanyagot meglágyítják 40 százaléknál is nagyobb por keverhető bele. A kísérletekhez különböző hulladék műanyagokat használtak a mosószeres flakontól a petpalackig.
Karbonát, mészkő, dolomit és vulkáni kőzetek finom porát is fel tudják használni az új anyaghoz, amelyből a kísérletek során fényes és matt felületű csempéket készítettek.
Az Euroaszfalt kft., az Aszfalt Hungária Kft. és az ÚTGÉP Szerviz kft. az Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Központjának koordinálásával, valamint az Egyetem Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központjának bevonásával együttműködési szerződést kötött az Egyetem szabadalommal védett technológiájának hasznosításával az eljárás nagyipari méretű továbbfejlesztésére, amelynek következtében várhatóan évi többszázezer tonna finom por és ugyanennyi hulladék műanyag újrahasznosítása válik lehetségessé.
A Föld egy zárt rendszer, az anyag –és energiaforrás véges. Emiatt ezeket az anyagokat körforgásosan kell tudnunk felhasználni. Azt valljuk, hogy a szemét erőforrássá tud alakulni, az intézményünk pedig ennek a szemléletnek a jegyében a körforgásos gazdaság zászlóshajója szeretne lenni. Ehhez a szükséges eszközök rendelkezésre állnak, nagyon jó alapokkal indulunk, hiszen oktatóink és kutatóink kiemelkedő munkát végeznek
– mondta Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja.
Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban körülbelül 30 milliárd forintnyi pályázatot nyert el a Pannon Egyetem hasonló projektek megvalósításához.
A finom kőpor és a műanyag ötvözéséből új anyag előállítása is olyan innováció lehet, amely aktívan be tud épülni a gazdaságba, hiszen azoknak a fejlesztéseknek van értelme, ami a gyakorlatban is az életünket segítheti
– hangsúlyozta a kancellár.
Vezető kép: Facebook
Facebook
YouTube
RSS