Tranzitzónákat alakíthatnak ki a határon, létrejön egy új jogi kategória, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet és módosul a büntető törvénykönyv (Btk.) – egyebek mellett ezt tartalmazza a tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomag, amelyet ma fogadott el az Országgyűlés kivételes eljárásban.
- új fogalom a btk-ban a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet
- a tranzitzónák ezentúl a határon létesülnek
- hatvan méteresre bővül a határsáv
- szabadságvesztéssel büntethető az illegális határátlépés és a határzár megrongálása
- tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az embercsempészet
A törvény bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát. Ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány, a menekültügyi hatóság vezetője vagy az illetékes miniszter javaslatára a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatják. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont.
Az államhatártörvény módosításával azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, úgynevezett tranzitzónákat alakíthatnak ki, ahol a nagy számban érkező migránsokat mindaddig elhelyezhetik, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárásukat. A zónák miatt hatvan méteresre bővítik azt a határ menti sávot, amelyen belül az ingatlanok közérdekű használati joggal terhelhetők, amiért kártalanítás jár.
A sok kérelem megfelelő kezelése érdekében speciális, még a tranzitzónában tartózkodás alatt lefolytatható eljárást is bevezetnek, amivel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkkel szemben.
Változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő. Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont – 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles – járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.
Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.
Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni. Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit. A törvénycsomag rendelkezései a kihirdetést követő napon, illetve szeptember 15-én lépnek hatályba.
A parlament előtt fekszik egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést azonban csak megtárgyalja a Ház, a zárószavazását később tartják, mert a kormánypártok házszabálytól eltérésre tett javaslata – jelesül, hogy erről az indítványról is már pénteken döntsenek – nem kapta meg a szükséges négyötödös többséget az előző nap.
Pintér Sándor belügyminiszter tíz jogszabályt módosító – összegző módosító javaslattal kiegészített – előterjesztését fideszes, KDNP-s és jobbikos képviselők 140 igen szavazatával, 33 MSZP-s, LMP-s, DK-s, Együttes, illetve PM-es nem ellenében hagytak jóvá a Házban.
Forrás: MTI
Fotó: kormany.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS