“Mindig emlékeztetni kell honfitársainkat arra, hogy miként élhetnek azzal a jogukkal, ami végső soron befolyásolja a jövőjüket, ezért írt Orbán Viktor levelet az erdélyi magyaroknak.” – minderről Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke beszélt a PestiSrácok.hu-nak a székelyföldi Tusnádfürdőn a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.
Tusványost Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a Kárpát-medence nemzetpolitikai “összegző” táborának, Németh Zsolt pedig egyfajta “politikai nagycsaládi találkozónak” nevezte a hivatalos megnyitón. A szabadegyetem másik alapítója, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke olyan sikertörténetként jellemezte a Tusványost, amely időtálló értékközösséget, az értelmes vitára mindig nyitott közösségi fórumot teremtett, amely olyan, azóta megvalósult gondolatok “szerzői jogával” büszkélkedhet, mint a magyarigazolvány, és a kettős állampolgárság.
Németh Zsolt Tusnádfürdőn arról is beszélt, hogy a román elnök az elmúlt két évben kevés olyan lépést tett, amit az erdélyi magyarság hasonlóképpen tudott volna viszonzásként értékelni, mint most azt, hogy a székely zászlót elfogadta. Németh Zsolt hozzátette: a székely zászló jelenleg is törvényen kívül van, így annak törvényes használata alapvető elvárás, amit még jogilag rendezni kell.
A magyar nemzetpolitikának világos célkitűzései vannak
– mondta Németh Zsolt a PestiSrácok.hu-nak, véleménye szerint ez a határokat átívelő nemzetegyesítés és autonómia.
Az erős Európa csak erős nemzetekre épülhet, ezek a nemzetek, országok pedig csak erős régiókra és erős autonómiára”
A tusnádfürdői rendezvény megnyitóján Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy elindult egyfajta párbeszéd az autonómia elfogadtatása tekintetében. Mint mondta: a román elnök ugyanis csak az etnikai autonómiát nyilvánította nem kívánatosnak, amelyet a magyarság nem is követelt. A Iohannis által is támogathatónak nevezett regionális autonómia viszont nagyon közel áll ahhoz a területi autonómiához, amelyet Székelyföld számára kérnek a székelyek – mutatott rá Semjén Zsolt.
A magyarság sosem kért olyan autonómiát, amire nem létezne precedens az Európai Unióban, ugyanakkor nem fogadhatja el, hogy a magyaroknak nem jogosultak azokra a jogokra, amelyekre más uniós állampolgárok igen. Ha elfogadnánk azt, hogy léteznek olyan jogok az EU-ban, amelyek más nemzeteknek, nemzetrészeknek jár, a magyarságnak vagy a székelységnek nem jár, akkor azt fogadnánk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk, pedig nyilvánvalóan nem így van”
– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári román nemzetgyűlés közelgő centenáriumára utalva úgy fogalmazott: ez a magyarságnak “tragikus dátum”, a románságnak pedig öröm, nemzeti identitásuk alapja. A politikus ezzel kapcsolatban azt kérte a románoktól, “tanulmányozzák és fogadják el” a történelmi dokumentumot, mert a magyarok semmi mást nem kérnek tőlük, csak amit száz éve szabad akaratukból megígértek.
Nemzetegyesítés, autonómia
Sarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött közjogi egyesítése, a napokban adták be az egymilliomodik állampolgársági kérelmet – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: a Kárpát-medencében 845 ezer magyar kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot, és Magyarország további 120 ezer, a világ különböző országaiban élő diaszpórában élő ember magyar állampolgárságát ismerte el. Semjén Zsolt úgy vélte, hogy a nemzetegyesítés megalapozásában – a Tusványos egyik alapítójaként a megnyitón jelen lévő – Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének vitathatatlan érdemei vannak a státustörvény, a magyarigazolványok bevezetésével. Felidézte, hogy a “2004. december 5-ei nemzetárulás” (a kettős állampolgárságról tartott népszavazás) után az akkori balliberális kormány a súlyos politikai következményekkel szembesülve kompromisszumot ajánlott: elfogadnák az állampolgárság kiterjesztését, ha az nem vonatkozna a szavazati jogra. Az akkori ellenzék erre nemet mondott, mert
Nincs A meg B-kategóriájú magyar állampolgárság, egy magyar nemzet van
– mondta a miniszterelnök-helyettes.
Nemzetpolitika tekintetében is egyenesben vagyunk, hiszen ha csak az összegeket nézem 2010-ben kilencmilliárd forint volt nemzetpolitikára, most pedig kilencvenmilliárd”
– mondta Semjén Zsolt. Hozzátette: ebbe nem számolja bele azt, hogy most már a nemzetpolitika nemcsak az identitás megőrzésre – az oktatásra, a kultúrára -, hanem a gazdaságra is kiterjed, amelyre további ugyanilyen nagyságrendű összeg jut.
Korrektnek és pozitívnak tartja Semjén Zsolt a román államfő székelyföldi látogatását
Semjén Zsolt szerint értékelendő, hogy amikor a román elnök hivatalos látogatást tett Székelyföldön – egyszerre kereste fel Románia két magyar többségű megyéjét, Hargita és Kovászna megyét – állva hallgatta végig a székely himnuszt, és az is fontos, hogy Iohannis elfogadta az ajándékba kapott székely zászlót, amit Románia lobogójával viszonzott, ő maga pedig a “csere” szót használta erre a gesztusra. A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy elindult egyfajta párbeszéd az autonómia elfogadtatása tekintetében. A román elnök ugyanis csak az etnikai autonómiát nyilvánította nem kívánatosnak, amelyet a magyarság nem is követelt. A Iohannis által is támogathatónak nevezett regionális autonómia viszont nagyon közel áll ahhoz a területi autonómiához, amelyet Székelyföld számára kérnek a székelyek – mutatott rá Semjén Zsolt. Felhívta a figyelmet: a magyarság sosem kért olyan autonómiát, amire nem létezne precedens az Európai Unióban, ugyanakkor nem fogadhatja el, hogy a magyaroknak nem jogosultak azokra a jogokra, amelyekre más uniós állampolgárok igen.
Össznemzeti paradigma
“Össznemzeti paradigmában” gondolkodik a kormány, például az anyasági támogatást is kiterjeszti minden magyar állampolgárra, bárhol éljen a világban – magyarázta. A miniszterelnök-helyettes azt is bejelentette, hogy a következő nyári és téli olimpiát magyar nyelvű közvetítéssel láthatják majd a közmédiában a Kárpát-medencei magyarok. Elmondta: a magyar nyelvű sportközvetítések határon túli biztosításának feladatát a tavalyi Tusványoson osztotta rá Orbán Viktor miniszterelnök, és eddig “részsikerekről” tud beszámolni az “Európai Unió bürokráciájával” folytatott harcban. Azt a digitális területen illetékes uniós biztosnak írt – a közvetítési jogok piackorlátozó, és a nyelvi jogokat sértő jellegét kifogásoló, az angol ligáról hozott precedensértékű uniós bírósági döntésre hivatkozó – levéllel nem sikerült még elérni, hogy az unió módosítsa a szabályozást, de Magyarország ajánlatot tett a szomszédos országoknak, hogy kölcsönösségi alapon biztosítsák egymás országaiban az anyanyelvi közvetítést. Egyes országokkal sikerült megállapodni erről, de Románia nem tartozik közéjük.
Kerül, amibe kerül alapon elindultunk az összes utódállam tenderén és megvettük a közvetítési jogokat
– közölte Tusnádfürdőn Semjén Zsolt. Hozzátette, ez a következő nyári és téli olimpiákra és a magyar válogatott esetleges labdarúgó Európa- illetve világbajnoksági szerepléseire vonatkozik. A közönség soraiból felhangzó tapsra reagálva Semjén Zsolt megjegyezte: az elismerés jelentős része a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) illeti.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke, Tusványos egyik alapítója az erdélyi rendezvény szerdai megnyitóján úgy vélekedett: bár a román államfő nyilatkozatai túl sok optimizmusra nem adnak okot, megteremtődhet annak reménye, hogy Klaus Jonannis moderátora lesz a román-magyar párbeszédnek.
Figyelembe véve, hogy az államfő jelentős erdélyi magyar támogatással nyerhetett választást, többet vártunk volna tőle, mint egy emlékbe hagyott román zászlót”
– jegyezte meg az EMNP ügyvezető elnöke.
Tusványos -a biztos pont
Idén Tusványos – a biztos pont címmel rendezi meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombat hajnalig tartó programsorozatát a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevű erdélyi ifjúsági ernyőszervezet a székelyföldi Tusnádfürdőn. Tárnok Mária főszervező a PestiSrácok.hu-nak elmondta: úgy gondolja, a Tusványos már biztos pontnak tekinthető az erdélyi magyarok életében. A szabadegyetem idei programjában idén már 34 partnerszervezet várja előadásokra, vitákra és tematikus beszélgetésekre az érdeklődőket – ismertette a főszervező. Tárnok Mária úgy véli, hogy
Tusványosra csak az nem jön, aki nem akar”.
A főszervező elmondta: Tusványos egyszerre fesztivál és szabadegyetem, amely a Fidesz és az erdélyi jobboldali beállítottságú magyar ifjúsági mozgalmak partnerségéből jött létre az 1990-es évek elején. A nemzetpolitikai témákat boncolgató bálványosi szabadegyetem 1997-ben költözött Tusnádfürdőre: a két településnév összevonásából húsz éve kapta a rendezvény a Tusványos nevet. A politikai fórum Tusnádfürdőn diáktáborral egészült ki, amely számos ifjúsági rendezvénnyel bővítette a programkínálatot, és megalapozta a szervező csapat folyamatos megújulását.
Vezető kép: MTI/Veres Nándor
Operatőr-vágó: Szerencsés D. Márton
Facebook
Twitter
YouTube
RSS