Ezrek vettek végső búcsút vasárnap, Párizsban a héten 86 éves korában elhunyt Jacques Chirac néhai francia államfőtől, akit az Invalidusok házában ravataloztak fel.
A francia média felvételének tanúsága szerint a francia zászlóval borított koporsót az Invalidusok dómjának Szent Lajos-kápolnájának bejáratánál, az árkádok alatt helyezték el, mögötte egy hatalmas Chirac-portréval. Az emberek a közelben több száz méteres sorokban vártak, hogy leróhassák kegyeletüket a néhai államfő előtt. A BFMTV francia televíziós csatorna szerint olyan sokan jelentek meg, hogy a szervezők úgy döntöttek: egész éjszakára meghosszabbítják a belépést a helyszínre. A különböző vallások képviselőinek részvételével gyászszertartást tartottak ugyanitt, ahova konvojjal szállították a koporsót. A francia elnöki hivatal által nemzeti gyásznapnak nyilvánított hétfői napon várhatóan mintegy 30 állam- és kormányfő vesz részt a néhai elnök párizsi gyászmiséjén. A misét délben celebrálja a Saint-Sulpice-templomban Michel Aupetit párizsi érsek – közölte Karine Dalle, a párizsi egyházmegye szóvivője. Ezt a templomot – amely annak a háznak a közelében található, ahol Chirac az utolsó éveit töltötte – használják a nagyobb katolikus szertartásokhoz addig, amíg az áprilisi tűzvészben megrongálódott Notre-Dame-katedrálist helyre nem állítják.
Hosszú politikai karrierje alatt Jacques Chirac többször volt miniszter, két alkalommal miniszterelnök, 12 éven át pedig államfő. A külpolitika terén – az Ötödik Köztársaság alapítója, Charles de Gaulle nyomdokait követve – a független francia diplomácia megvalósítására, Franciaország nagyhatalmi státuszának megőrzésére törekedett, különös tekintettel a Washingtonhoz fűződő viszonyban. Nemzetközileg legemlékezetesebb külpolitikai lépése az Egyesült Államok vezette iraki invázió elleni határozott tiltakozása volt 2003-ban. Franciaország az ő elnöksége alatt vezette be az eurót és törölte el a sorkötelezettséget, illetve kezdett lépéseket tenni a NATO védelmi szövetségébe való visszakapcsolódás felé. Jacques Chirac volt az első francia elnök, aki elismerte a második világháború alatti Vichy-kormányzatnak a holokausztban betöltött szerepét, amely miatt hivatalosan is bocsánatot kért a zsidó néptől.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
Facebook
Twitter
YouTube
RSS