A luxemburgi külügyminiszter kijelentése és a V4-ek politikája kapcsán foglalkoztak a magyar politikával a szerdai európai lapok.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Le Monde című napilapban megjelent interjúban értetlenségét fejezte ki a Magyarország és Lengyelország által meghirdetett európai “kulturális ellenforradalom” kapcsán.
Magyarország az Európai Unió tagja, minden szerződést ratifikált, köztük az alapjogi chartát is, ezért nem értem, hogy Orbán Viktor mit akar mondani ezzel.
– hangsúlyozta az Európai Parlament elnöke.
Tegnap (szeptember 12-én) pedig nihilistának nevezett. Először fordult elő az életemben, hogy valaki nihilistának nevezett.
– tette hozzá. Szerinte “a magyar miniszterelnök olyan politikus, aki nagyon hatékonyan ad hangot a véleményének, de telefonon nagyon kellemes beszélgetőtárs”.
Azt is elárulta, hogy előző nap hívta fel telefonon Orbán Viktort, hogy időpontot egyeztessenek egy találkozóra, amelyen a magyar kormányfő pontosan elmagyarázza, hogy mit ért ellenforradalmon.
A Brüsszel elleni magyar-lengyel szövetség nem aggaszt különösebben. Ne felejtsük el, hogy a kelet-európai országok nincsenek mind közös állásponton, Orbán Putyin legszorosabb szövetségese Európában, ami egyáltalán nem érvényes Jaroslaw Kaczynski esetében.
– mondta Martin Schulz.
A Le Monde szerint a Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter által kirobbantott vita Magyarország uniós tagságának megvonásáról a menekültekkel szembeni keményvonalas politika miatt, jól tükrözi az Európai Unión belüli feszültségeket. Jóllehet a téma nincs napirenden a pozsonyi uniós csúcson, a közép-európai országok és a régi uniós tagállamok között – függetlenül attól, hogy alapítók-e vagy sem – “szakadék” tátong. A lap szerint az október 2-i kvótareferendum tükrében a magyar miniszterelnök “elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy dacoljon kollegáival”. A magyar miniszterelnök a balkáni útvonal lezárásakor kiterjesztette a befolyási övezetét Ausztriára és a balkáni országokra, a pozsonyi találkozóra pedig úgy tekint, mint ahol Angela Merkel meggyengült Európájának alternatívájaként jelenhet meg – írta a Le Monde.
A liberális kötődésű román Adevarul blogrovatában Georgeta Condur jászvásári publicista közölt cikket Magyarország védelmében, bár elismeri: ezzel nem túl népszerű feladatra vállalkozott, de szerinte az igazság nem lehet népszerűség kérdése. Condur emlékeztet: amikor Magyarország alkalmazni akarta a dublini egyezményt, hogy korlátozza és ellenőrizze a menedékkérők áradatát, a többiek – Németországgal az élen – lehurrogták, azt követelve tőle, hogy engedje tovább őket Nyugat-Európába. A szerző szerint nevetséges, hogy a luxemburgi külügyminiszter és az osztrák belügyminiszter a dublini egyezményre hivatkozva akarja visszaküldeni a migránsokat, akik egyébként nem is Magyarországon léptek be először az EU területére.
A Spiegel Online című liberális portál Köszönjük ezt a sértést! címmel közölte Keno Verseck írását, amelyben a szerző kiemelte, hogy a magát az Európa összeomlásától óvó politikusként és a “Nyugat megmentőjeként” bemutató Orbán Viktor kormányfő az utóbbi években ritkán kapott annyi támogatást, mint a luxemburgi külügyminiszter kijelentése után, amelyet “kelettől nyugatig, baltól a jobbig élesen bíráltak”. A szerző a többi között kifejtette, hogy a “migránsáradat” tematizálása kapcsán kialakult kelet-nyugati vita eltereli a figyelmet arról, hogy Orbán Viktor “szüntelenül egyre hajmeresztőbb vádakat” szór az EU-ra, és “értelmetlen követeléseket” támaszt a közösséggel szemben – írta a Spiegel Online szerzője.
A Handelsblatt című német üzleti lap online kiadásában A német befektetők szeretik +Orbánisztánt+ címmel közölte Hans-Peter Siebenhaar írását, s ebben a szerző kiemelte, hogy az Orbán Viktor és a kormány menekültpolitikája elleni heves bírálatok ellenére a külföldi vállalkozások “nagyon jó érzik magukat Magyarországon”, és a gazdaság robbanásszerű fejlődése miatt már munkaerőhiány fenyeget az országban. A többi között kifejtette, hogy a “jobboldali populista” magyar kormány súlyos ellencsapásokkal válaszol a bírálatokra, de amikor külföldi – főleg német – befektetőkről van szó, az Angela Merkel német kancellárral köztudottan rossz viszonyban lévő Orbán-kormány “angyali hangon beszél”, és a német cégek jól is érzik magukat az országban.
A Handelsblatt A nacionalisták öngólja címmel közölt vendégkommentárt a kieli világgazdasági kutatóintézet (IfW) vezetőjétől Dennis Snowertől, aki hangsúlyozta, hogy “a kelet-európai EU-tagállamok a bezárkózással saját maguknak ártanak”.
Hangsúlyozta: a politikai és gazdasági integráció elmélyítéséhez a kultúrák közötti tolerancia erősítésére van szükség, s ezt világossá kell tenni a V4-ek számára.
Forrás: MTI
Fotó: proprint.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS