A bűnszervezet esetén alkalmazandó megemelt büntetési tételkeretben fegyházbüntetést kért Hagyó Miklós elsőrendű vádlottra és hét társára perbeszédében az ügyész az egykori szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen, a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalásán.
Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig egymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.
Homonnai János nyomatékosan súlyosbító körülményként értékelte, hogy Hagyó Miklós, Antal Attila, Balogh Zsolt és Regőczi Miklós a cselekményeit magas szintű, közpénzek kezelésére megbízott vezetőként, bizalmi jellegű beosztásban követte el. Perbeszédében kiemelte, az első-, a másod-, a harmad- és a nyolcadrendű vádlottat cégvezetői és üzleti tapasztalatai segítették abban, hogy a jogellenes kifizetéseket nehezen ellenőrizhető, túlárazott és fiktív szolgáltatások mögé bújtassák. A hetedrendű vádlott a jogi szaktudását és ügyvédi hivatását hasznosította. Homonnai János hangsúlyozta, Hagyó Miklósnak főpolgármester-helyettesként feladata lett volna a BKV törvényes működésének és szabályos gazdálkodásának felügyelete. Antal Attilának, Balogh Zsoltnak és Regőczi Miklósnak is feladata lett volna a közlekedési vállalat törvényes működésének és nyereséges gazdálkodásának a biztosítása.
Olyan bűncselekményeket követtek el, melyeket meg kellet volna akadályozniuk
„Mindannyian tehát olyan bűncselekményeket követtek el, amelyeket beosztásuk okán meg kellett volna akadályozniuk“ – fűzte hozzá. Az ügyész leszögezte,a kezdeményező, másokat bűnelkövetésbe hajtó szerep a legnagyobb mértékben Hagyó Miklós szerepének megítélését súlyosítja, de ugyanez megállapítható Lelovics Ottó, Mátay-Horváth Éva, Antal Attila és Regőczi Miklós szerepét illetően is. Úgy fogalmazott, Hagyó Miklós, Antal Attila és Regőczi Miklós esetében látható volt, hogy beosztásuk és az abból fakadó lehetőségeik ismeretében, messzemenő kihasználásával előre megfontoltan, kitartó szándékkal és hosszú időn keresztül intézték ügyeiket a BKV költségvetésének kárára.
Homonnai János enyhítő körülményként értékelte, hogy jelentős idő telt el, valamint azt is, hogy a vádlottak büntetlen előéletűek. Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, a BKV egykori megbízott vezérigazgatója esetében további enyhítő körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény felderítéshez hozzájárult azzal, a nyomozati szakban feltáró, önmagára is terhelő vallomást tett. A vádirat szerint a bűnszervezet létrehozója és vitathatatlan vezetője.
Bizalmi kör
Hagyó Miklós korábbi városüzemeltetési és vagyongazdálkodási főpolgármester-helyettes volt, aki a beosztásából adódó befolyásával visszaélve jogsértő utasításokat adott. Olyan környezetet alakított ki, amelyben bizalmas munkatársai – Lelovics Ottó Viktor ötödrendű és Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlott, kabinetének más, ismeretlenül maradt tagjai, és személyes ügyvédje, Horváth Iván hetedrendű vádlott – képes volt az általa képviselt érdekeknek megfelelő döntéseket hozni, utasításokat adni, és azokat a BKV Zrt. vezetőinek közvetíteni.
Hozzátették, Hagyó Miklóshoz hasonló befolyással rendelkezett Mesterházy Ernő másodrendű vádlott, aki a főpolgármester képviselőjeként az ő köreihez kötődő gazdasági társaságok érdekeit közvetítette a BKV Zrt. mindenkori vezérigazgatójának. Antal Attila harmadrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott a BKV Zrt. vezérigazgatójaként olyan munkakört töltött be, amelyben a cég vagyonát illetően vagyonkezelési kötelezettség terhelte őket. Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott a vád időszakában kommunikációs igazgatóként dolgozott a BKV Zrt.-nél, majd kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes lett.
A BKV szerződései csak a haveri körnek voltak előnyösek
Az ügyészség szerint a vádban szereplő személyek a nehéz gazdasági helyzetben levő BKV-val olyan jogügyletek sorozatos megkötését segítették elő, amelyek a vállalat pénzügyi helyzetét, gazdasági kilátásait, alaptevékenységét, szolgáltatásainak minőségét semmilyen szinten nem javították. Valamennyi szerződés meghatározó jellemzője volt, hogy azokat nem a cég gazdasági érdekei miatt, hanem a vádlottak és ismerőseik, baráti körük jövedelemhez juttatása miatt kötötték meg.
Homonnai János indítványozta, hogy Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében mint felbujtót, két rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, valamint vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondja ki bűnösnek a bíróság.
Kezdeményezte továbbá, hogy Mesterházy Ernő másodrendű vádlottat (egykori főpolgármesteri politikai főtanácsadót), Antal Attila harmadrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlottat (a BKV Zrt. volt vezetőit), Lelovics Ottó ötödrendű vádlottat (a főpolgármester-helyettesi kabinet egykori kommunikációs tanácsadóját), Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlottat (a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metró volt sajtóreferensét), Horváth Iván ügyvédet, hetedrendű vádlottat, valamint Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlottat (egykori kommunikációs igazgatót) a törvényszék ítélje a bűnszervezet esetén alkalmazandó megemelt büntetési tételkeretben fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre.
Homonnai János, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze perbeszédének ötödik napján a fegyházbüntetések mellett négy vádlottra felfüggesztett börtönbüntetés, két vádlott esetében pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Az ügyész már egy korábbi tárgyaláson egy vádlott felmentését javasolta az ellene emelt vádak alól.
Forrás: MTI
Fotó: origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS