Az ügyész fegyházbüntetés kiszabását, a védelem a vádlottak felmentését kérte a Lakatos Csaba ügetőhajtó elleni merényletkísérlet tárgyalásán kedden a Fővárosi Törvényszéken. A vád szerint Tanyi és testvérei, illetve egyik ismerősük több mint húsz évvel ezelőtt, a budapesti Kerepesi úti ügetőn meg akarták ölni Prisztás József volt üzlettársát. Lakatost három helyen is találat érte, de túlélte a támadást.
A vád szerint még 1996. november 13-án, az esti órákban Tanyi György elsőrendű vádlott, miután eltervezte, hogy megöli Lakatos Csaba sértettet, négy célzott lövést adott le a Fiumei úti Sírkert egyik épülete tetejéről a szomszédos ügetőn tartózkodó férfire. Tanyi és vádlott-társai (köztük két testvére, János és József) előre megbeszélt szerepe az volt, hogy neki a merénylethez figyelést biztosítsanak, illetve kocsijaikkal a menekülésben segítsék. Végül azonban Tanyi és a temetőben figyelő társa taxival menekültek el, mert a többieket a kiérkező rendőrök a közeli utcákban igazoltatták és mivel a kocsijukban lőszert találtak – őket előállították. A sértettet a mintegy 22-24 méterről leadott négy lövésből három találta el, – egy a nyakán, egy az ágyéki csigolyája mellett, egy pedig a bal combjánál – az életét a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. Tanyi Györgyöt előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével vádolják, míg három társa a vád szerint bűnsegédként vett részt a cselekményben.
Tanyi Györgyöt előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével vádolják. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Hiányzó láncszem
Nyírfa Ilona keddi vádbeszédében hangsúlyozta, hogy a Lakatos Csaba ellen elkövetett merényletkísérlet a magyar maffiaháború rejtélyes, megoldatlan ügyei közé tartozott, amit a többi 90-es években elkövetett leszámoláshoz hasonlóan sokáig azért nem sikerült felderíteni, mert összezárt az alvilág, és a hatóságok nem jutottak olyan szintű információhoz, aminek segítségével közelebb kerültek volna a megoldásához. Az ügyész hozzátette, annak ellenére történt ez így, hogy például a Prisztás-gyilkosság ügyében már 1996-97-ben ismerték a bűncselekmény hátterét és az elkövetőket. Nyírfa Ilona emlékeztetett, utóbbi ügyben azóta jogerősen elítélték Portik Tamást és társait annak köszönhetően, hogy a tanúvallomásokat objektív bizonyítékok: híváslisták és cellainformációk is alátámasztották. Ugyanez a helyzet az ügetőhajtó megtámadásával kapcsolatban is, hiszen a híváslisták összhangban vannak a tanúk és a beismerő vallomást tevő negyedrendű vádlott elmondásaival – emelte ki az ügyész, hozzátéve, hogy igazolható, hogy a merényletkísérlet ideje alatt használt telefonok Tanyiékhoz köthetőek. Nyírfa Ilona perbeszédében hiányzó láncszemként jellemezte annak a V. Róbertnek a vallomását, aki saját állítása szerint – kényszerből – részt vett a gyilkossági kísérletben. A rendőrséggel együttműködő férfit 2015-ben egy elkülönített eljárásban négy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a Lakatos-üggyel összefüggésben a bíróság.
Tanú: Tanyi meg akarta ölni Lakatos Csabát
V. Róbert lényegében hasonló tartalmú vallomást tett, mint az ügy negyedrendű vádlottja, B. László, akinek elmondásai az ügyész szerint szintén a Tanyi-testvérek bűnösségét támasztotta alá. A negyedrendű tárgyaláson felolvasott nyomozati vallomása szerint V. Róberttel együtt „megfélemlített állapotban követte el a bűncselekményt”. Hangsúlyozta, hogy őt a gyilkossági kísérlet napján Tanyi egy találkozóra hívta, ahol jelen volt még két testvére, János és József, V. Róbert és egy, azóta már meghalt társuk. Tanyi itt közölte, hogy meg fogja ölni Lakatos Csabát”. B. László először tiltakozni kezdett, majd Tanyi kijelentette, hogy „ezt nagyon komolyan gondolja” és „már eltervezett mindent”. B. László állítása szerint azt is látta, ahogy Tanyi a közeli temetőben a sírok között eldugott zsákban tartott fekete sapkát, kesztyűt, puskát és lőszereket magához veszi, majd felkészül a merényletre és a tetőről célba veszi Lakatos Csabát.
Radnai korábban úgy vallott, az energolosok rendelték meg Lakatos lelövését. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
A volt keresztapa is beszállt a perbe
A vádbeszédben elhangzott, hogy az ügyészség fontos tanúnak tartja a kecskeméti maffiaper egykori fővádlottját, Radnai Lászlót, akit több leszámolásos ügyben is meghallgattak már. Állítólag Tanyi György neki beismerte a bűncselekmény elkövetését. Radnai az egyik korábbi tárgyaláson előadta, hogy a merényletkísérlet napján, az esti órákban kapott egy telefont, hogy Tanyi egy „nagyon fontos ügyben szeretne vele beszélni”. A férfi nem sokkal később megjelent a volt keresztapa leányfalui háza környékén és “bepánikolva” elmesélte neki, hogy Portikék kérésére csinált egy „nagy hülyeséget” és rálőtt Lakatos Csabára. Radnai kérdésre előadta, hogy az elsőrendű vádlott azért fordult hozzá, mert tudta, neki nagyon jó rendőri kapcsolatai vannak, így meg tudja érdeklődni, „hogyan áll az ügy”, „mennyire van képben a rendőrség”.
Lakatos elszólása lehetett az indíték
Az ügyész szerint, noha a vádirat nem tartalmazza a felbujtó személyét, a támadás indítéka az lehetett, hogy Prisztás József meggyilkolása után Lakatos a rendőröknek elkotyogta, hogy Portik Tamásnak állhatott érdekében a milliárdos vállalkozó eltüntetése. Ez az információ valahogy visszajutott az Energol-vezérhez, így már Lakatos lett a következő célpont, aki vallomásában megerősítette, hogy a vele jó viszonyban lévő egykori operatív főnyomozó, Sándor István „Papa” is figyelmeztette, hogy valami készül ellene. Majd évekkel később Tanyi – saját szerepét nem felfedve – elárulta neki, hogy – az eljárásban egyébként hivatalosan nem érintett – Portik Tamás adott utasítást a lelövetésére. Az ügyészség mindezek miatt letöltendő fegyházbüntetést kért a vádlottakra. Nyírfa Ilona súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni, a cselekmény gátlástalan jellegét, illetve, hogy a merényletkísérlet az alvilági háború egyik állomása volt. A Tanyiék terhére rótt bűncselekmény tíztől tizenöt évig, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető.
Varga Gabriella tanácselnök június 7-én várhatóan ítéletet hirdet a Lakatos-ügyben. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Tanyi felmentését kérte védője
Tanyi György védője, Kadlót Erzsébet perbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy ügyfelét úgy vádolta meg az ügyészség, hogy nem sikerült kideríteni a bűncselekmény indítékát. Így érthetetlen, hogy Tanyi milyen okból támadt volna rá és akart volna megölni egy olyan embert, akivel a bűncselekmény időszakában is baráti viszonyban volt. A védő szerint arra sincs elég adat, hogy kimondhassuk, a merényletkísérlet része annak az alvilági leszámolás-sorozatnak, aminek köszönhetően a 90-es években a bűnözők lángokba borították Budapestet. A védő leszögezte, úgy próbáltak az elmúlt években „főbűnözőt” csinálni a rendőrök Tanyiból, hogy közben az ellene indított eljárások mind elhaltak, pedig Kadlót Erzsébet szerint akkor, amikor újra elővették a nagy port felvert régi ügyeket, eldöntötték, hogy ügyfelét ezekbe belevonják. A védő példaként megemlítette, hogy még az Aranykéz utcai robbantással is meg akarták „kínálni” a nehézfiút. Kadlót Erzsébet arra is utalt, hogy a Lakatos-ügyben koncepciós eljárást indítottak Tanyi ellen, mivel sem a híváslisták, sem a tanúvallomások alapján nem bizonyítható, hogy köze lenne a bűncselekményhez. Hozzátette, Radnaitól gyakorlatilag „vallomásokat lehet rendelni”, míg V. Róbert és B. László elmondásai tele vannak ellentmondásokkal. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy azokat a tanúkat, akik cáfolták volna Radnaiék vallomásait, nem hallgatta meg a bíróság, amelytől Kadlót Erzsébet és védő-társai is azt kérték, hogy mentse fel ügyfeleiket az ellenük felhozott vádak alól. A per június 7-én az utolsó szó jogával és az ítélethirdetéssel folytatódik.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS