Feloldották a paksi beruházás szerződésének titkosítását

Közzétették a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartó beruházására vonatkozó fővállalkozói (úgynevezett EPC-) szerződést a Paks II Zrt. honlapján. A dokumentum igazolja, hogy erős jogi garanciák mellett, jó szerződést kötött Magyarország.

A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, erős jogi garanciák mellett kötött Magyarország egy számára kedvező megállapodást az orosz fővállalkozóval, az Atomsztrojekszporttal (a Roszatom vállalatcsoportjának tagjával) – derült ki abból a szerződésből, amelyet a Paks II Zrt. tett közzé a honlapján – írta a Magyar Nemzet. A szerződéses keretrendszert egyébként az Európai Bizottság közel három éven át vizsgálta és jóváhagyta, mert úgy ítélte meg, hogy az megfelel az uniós gyakorlatnak. A megvalósítási megállapodások a projekt teljes életciklusát lefedik: a tervezéstől az üzembe helyezésen át egészen a blokkok leszerelésig. A magyar kormány rögzített áron a beruházás kulcsrakész megvalósítását várja el, ide értve a VVER–1200-as típusú reaktorok üzembe helyezését, valamennyi szükséges rendszerkiegészítést, illetve a nukleáris üzemanyag leszállítását az első töltethez és az első újratöltéshez. Röviden tehát kereskedelmi üzemre kész állapotban kapja meg a megrendelő a két új blokkot. Ezek a feltételek már ismerősek lehetnek, számos korábbi kormányoldali nyilatkozatban elhangzottak a fenti állítások. A szerződés megteremti a fővállalkozó feletti kontrollt is, hiszen kizárólag a magyar megrendelő folyamatos ellenőrzése alatt valósulhat meg az eszközöknek nemcsak a beépítése, hanem a gyártása is. A felelősség pedig – a szerződés teljesítéséért és az alvállalkozók munkájáért is – kizárólagosan a fővállalkozót terheli. Az angol nyelvű dokumentumban szerepel az az evidens kitétel is, hogy a projektnek a befejezésekor meg kell felelnie az alkalmazandó jogszabályokban, szabványokban és minden vonatkozó nemzetközi előírásban, kódexben, iránymutatásban meghatározott valamennyi nukleáris biztosítéki és nukleáris biztonsági követelménynek. Bárminemű hiányosság esetén pedig a fővállalkozó saját költségére és kockázatára köteles a javítást, cserét elvégezni.

Komoly felelőssége van a fővállalkozónak

A tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződés azt is kimondja, milyen módon zajlik az engedélyek beszerzése, a nagy berendezések beszállítása a telephelyre, illetve a veszélyes anyagok elszállítása. Az építkezésről szóló rész rendelkezik például arról, hogy az építési naplót angol és magyar nyelven is vezetni kell. Az is rögzített, hogy az építkezés releváns, jóváhagyott tervek birtokában kezdődhet az egészségügyi, biztonsági és környezeti előírások betartása mellett. Ugyanakkor a Paks II Zrt. az új atomerőművi blokkok engedélyese, illetve üzemeltetője is. A fizetési ütemezés szintén rögzített, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az adó és a vámok a fővállalkozót terhelik, illetve a beruházás teljes időszakára biztosítania kell a szükséges bankgaranciákat is. Az EPC-szerződés az 5. és 6. blokk befejezési határidejét is meghatározza: 2024. december 31., illetve 2025. december 31. Értelemszerűen ezek a dátumok a projekt felfüggesztésével járó, huszonkét hónapos brüsszeli vizsgálat előtti, 2014-es állapotot tükrözik. A szerződés kitér az úgynevezett rendelkezésre állási garancia esetleges megfizetésére is, vagyis meghatározza az új blokkokra vonatkozóan az adott időszakban elvárt, minimális rendelkezésre állást, tehát ha nem megfelelő működés miatt az elvártnál kevesebb áramot termel az adott blokk, a fővállalkozónak kompenzációt kell az üzemeltető Paks II Zrt.-nek fizetnie. A részletes műszaki ajánlat nem nyilvános – ám a felek részéről korábban több alkalommal elhangzott, hogy a legszigorúbb magyar és európai követelményeknek megfelelően Fukusima-álló erőmű épül. A tizenegyezer tételt tartalmazó kritériumrendszernek megfelelően a létesítmény rendkívül extrém külső hatásokat is kibír, akár egy utasszállító repülőgép rázuhanását is.

Svájcban rendezhetők le az esetleges viták

Nem olvasható el továbbra sem a munkavégzési időszakokra és a befejezési határidőkre vonatkozó rész, valamint a szerződéses ár és a fizetési feltételek. Nem ismerhető meg a kötbér és a felelősség általános korlátozása, mivel a jogerős bírósági végzés szerint üzleti érdekeket sérthet, ha nyilvánosságra kerül. Elérhetővé vált ugyanakkor az üzemeltetés és karbantartás támogatásáról szóló szerződés is. A fővállalkozó igény esetén karbantartási és üzemeltetési szolgáltatásokat nyújt az atomerőmű 5. és 6. blokkjához, például pótalkatrészekkel látja el, amelyeknek legalább olyan minőségűeknek kell lenniük, mint az eredetieknek. A jogi konstrukció biztosítja azt is, hogy az új blokkok százszázalékos állami tulajdonban maradjanak. A nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül továbbá, hogy a szerződésekre a Svájci Államszövetség jogszabályai irányadók, a szerződést érintő esetleges jogvitában svájci választott bíróság jár el. Tekintettel az Európai Bizottság hivatalos eljárásaira, különösképpen az Euratom-egyezményre, a magyar–orosz kormányközi szerződéskötést követően a Paks II projekthez kapcsolódó megvalósítási megállapodásokat minősített adatként kellett kezelni. A brüsszeli folyamatok előrehaladtával a minősítések felülvizsgálata megtörtént, enyhültek a korlátozások. Az uniós eljárások sikeres befejeztével 2017 tavaszán a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János a több ezer oldalas iratanyag jelentős hányadának titkosítását feloldotta, ám bizonyos részek továbbra is minősítettek maradtak. Ennek törvényességét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal is megalapozottnak látta: 2018. április 20-án zárult vizsgálata során megállapította, hogy az adatok minősítése formai és eljárási szempontból megfelel a vonatkozó törvényi előírásoknak. A miniszter döntése után a Hvg.hu, majd a Párbeszéd európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek fordult adatigényléssel a Miniszterelnökséghez, amelynek részeként az immár minősítés alól feloldott szerződésrészeket kívánták megismerni. A Miniszterelnökség ezután megkereste az orosz partnert, a fővállalkozó azonban nem járult hozzá a szerződések kiadásához, mivel azok üzleti titkokat tartalmaznak – vagyis az adatigénylés teljesítése elmaradt, a Hvg.hu és Jávor Benedek pedig a bírósághoz fordult. A perekben a Miniszterelnökség érdemi védekezést nem terjesztett elő, viszont az orosz fél beavatkozott a perbe, mivel szerette volna üzleti titkait megvédeni. A másodfokú, 2019. februári ítélet után azonban felülvizsgálati kérelmet már nem nyújtott be. A magyar kormány sem húzta az időt beadványokkal: nyilvánosságra hozta a szerződéseket.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Paks II. Zrt.