Az amerikai törvényhozás épületének szerdai ostroma után olyan képek járték be a világhálót, amelyeken magányos egyenruhások menekülnek, és ügynökök pisztollyal a kezükben elbarikádozzák magukat. Tüntetők fegyvertelen tömege foglalta el a Capitoliumot és a kirendelt őrség képtelen volt a feltartóztatásukra. Hogyan történhetett ez? – tette fel a kérdést László Dávid a Magyar Nemzetben megjelent írásában.
A felelősök felderítéséhez tudni kell, hogy az amerikai törvényhozást külön testület védi. A Capitol Police elődjét még 1800-ban hívták életre, amikor a kongresszus Philadelphiából Washingtonba költözött. Az egykoron egyetlen testőrrel induló szervezet az elmúlt évszázadokban létszámban és feladataiban is sokat bővült. Munkájukhoz ma már hozzátartozik a kongresszus, a politikusok és családjaik biztonságának őrzése. A 2001-es terrortámadásokat követően jelentősebb erősítést kaptak, majd 2009-ben egybeolvadtak a Kongresszusi Könyvtár rendőrségével – olvasható a Magyar Nemzetben. A Capitol Police állománya mostanra nagyjából kétezer fős, működésüket továbbá néhány száz civil is támogatja. A hatóság közvetlenül a kongresszusnak és nem az amerikai elnöknek felel.
Az ostrom után pénteken politikai nyomásra lemondott a testület parancsnoka, Steven Sund. Valóban az ő hibájából fajultak el az események? Azt egyelőre nem tudni, hogy a már említett kétezer főből szerdán hányan voltak szolgálatban. Az viszont bizonyos, hogy alábecsülték a fenyegetést. Kiderült: a védelmi minisztérium már napokkal korábban érdeklődött, hogy szükség van-e a Nemzeti Gárdára a biztosításhoz, ám a Capitol Police nem kért a segítségből. Amikor már látszott, hogy az irányítás kicsúszik a kezükből, akkor is csak megkésve hívtak erősítést.
Harmincesztendős washingtoni szolgálatom során soha nem tapasztaltam hasonló erőszakos támadást
– magyarázkodott közleményében Steven Sund, felemlegetve, hogy a tüntetők vascsövekkel és más tárgyakkal voltak felfegyverkezve. Biztonsági szakértők szerint pedig éppen ebben rejlik a kudarc oka. Az elmúlt évtizedekben a kongresszust védő testület elsősorban terrorakciók, célzott támadások kivédésére készült. Egy feldühödött, alapvetően fegyvertelen tömeg megfékezése váratlanul érte őket. A tiltakozók megállításához nem pisztolyok és katonai gépkarabélyok, hanem rendőrségi taktika, megfelelő emberi erő és oszlató eszközök kellettek volna.
Kérdés, hogy lehetett-e számítani arra, hogy a tiltakozás ennyire erőszakossá fajul? A hatóságok állítólag csak kisebb összecsapásokkal számoltak. Az amerikai liberális média viszont sietett a kétségtelen mulasztásból is politikai ügyet csinálni, összehasonlítva például azzal, amikor egy júniusi Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) tüntetésen jelentős erők vonultak ki a Capitoliumhoz. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy ha a hatóságok határozottan lépnek fel, akkor meg abból csinálnak botrányt. Jó példa erre a felháborodásuk, miután tavaly júniusban Donald Trump felkeresett egy templomot, és az egyenruhások könnygázzal fékezték meg az ellene tiltakozókat. A Capitol Police korábban azzal is botrányt megbotránkoztatta az embereket, hogy néhány éven belül többször előfordult, hogy véletlenül „elhagyták” fegyvereiket a kongresszus mosdójában. Ugyanakkor érdemeik is elévülhetetlenek: 2017-ben például hősként ünnepelték a testületet, amikor megmentették Steve Scalise republikánus képviselőt, akit egy Trump-ellenes fegyveres meglőtt.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik
Facebook
Twitter
YouTube
RSS