Elveszítheti török állampolgárságát a tavaly júliusi puccskísérlet kiterveléséért Ankara által felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok, valamint további 129, külföldön tartózkodó török, ha 90 napon belül nem tér vissza Törökországba – határozott hétfőn a török belügyminisztérium.
A tárcának a hivatalos kormányzati közlönyben megjelent listáján szerepel a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két képviselője is, Tugba Hezer Öztürk és Faysal Sariyildiz. Ők feltételezhetően Európában tartózkodnak. A 130 érintettel szemben terrorszervezetekkel kapcsolatos, illetve az alkotmányos rend megsértésével összefüggő bűncselekmények gyanújával indítottak eljárást. Amennyiben idejében visszatérnek Törökországba, az állampolgárságuk elvételéről indított folyamat véget ér.
Az ankarai vezetés Gülen Törökországban terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát vádolja a tavalyi puccskísérlettel, a HDP-t pedig a Délkelet-Törökországban 1984 óta szakadár fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatásáért teszi felelőssé. Miután a török törvényhozás tavaly nyár elején eltörölte a parlamenti képviselők mentelmi jogát, a HDP mintegy tucatnyi képviselőjét őrizetbe vették, később pedig előzetes letartóztatásba helyezték, beleértve a párt két társelnökét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdag-t.
Fethullah Gülen, török hitszónok, aki régebben még az Igazság és Fejlődés Pártját segítette abban (AKP), hogy megszabaduljon a Hadsereg politikai szerepétől, mára az iszalamista párt által üldözött ellenséggé vált, akit azzal vádolnak, hogy „párhuzamos hatalmat” épít ki az Államon belül, azzal a céllal, hogy megdöntse Recep Tayyip Erdoğan elnököt. Gülen a vezetője a Hizmet (Szolgálat) nevű iszlám szervezetnek – amelyre több alkalommal egyszerűen csak úgy hivatkoznak, mint „A Közösség”. (A Hizmet egy nemzetközi, modern, pacifista iszlám vallási-szociális mozgalom.)
A Hizmetet a szakértők a katolikus Opus Dei-hez hasonlítják, az eszméi – társadalmilag nagyon konzervatív, gazdaságilag liberális – és a befolyása miatt. A Hizmet, a világ különböző részein, igyekszik a tagjait fontos pozíciókba juttatni a vállalati irányításban és az adminisztrációban.
A török kormány a 2016. július 15-i puccskísérletet követően rendkívüli állapotot vezetett be az országban és azóta is keményen fellép a terrorszervezeteknek tekintett csoportok ellen. Az elmúlt 11 hónapban nagyjából 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba és körülbelül 150 ezer ember esetében indult eljárás, köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Mindemellett több mint 100 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából.
Törökország mind az Egyesült Államokat, mind a nyugat-európai országokat többször arra szólította fel a közelmúltban, hogy adják ki a török igazságszolgáltatás elől elmenekült “terroristákat”. A török alkotmány értelmében megfosztható állampolgárságától az, aki a nemzeti hűséggel összeegyeztethetetlen bűncselekményt követ el.
MTI, nemgogol.blog.hu; Fotó: en.reseauinternational.net
Facebook
Twitter
YouTube
RSS