A parlament utolsó téli ülésének második napja reggel 8 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, ahol ma sem csillapodtak az indulatok a munka törvénykönyvének a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló módosítását kezdeményező fideszes javaslat kapcsán. A felszólalásokat bekiabálások kísérték, így a vita a levezető elnök folyamatos fegyelmezése mellett zajlott. Az ülésnap napirend utáni felszólalásokkal zárult.
MSZP: Teljesítsék a szakszervezetek követelését!
Varga László (MSZP) követelte, hogy teljesítsék a szakszervezetek követelését, a munka törvénykönyve módosításának visszavonását, a jelenlegi cafeteriaszabályok megtartását és a komoly béremelést. Értékelése szerint a munkaidőkeret 200-ról 400 órára történő emelésével a heti hatnapos vagy a napi 10-12 órás munkavégzést teszik lehetővé. Hozzátette: a cégek jelentős része meg sem éri a három évet, a munkaidőkeret tervezett hosszát. Szerinte az Országgyűlés házszabályellenesen zárta le a törvényjavaslat vitáját és ugyancsak nem felelt meg a házszabálynak az, hogy hétfőn egyszerre szavaztak az ellenzék több, mint 2900, napirendet módosító javaslatáról. Varga László kifogásolta Kövér László házelnök hétfői ülésvezetését és azt firtatta, őt ki fogja megbüntetni.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára azt kérte a képviselőtől, nézze meg a foglalkoztatási adatokat és az átlagbért, mielőtt a munkavállalók kizsákmányolásáról beszél. 2010-hez képest 800 ezerrel többen, összesen 4,5 millióan dolgoznak – tette hozzá. A törvényjavaslat célja, hogy lebontsák a bürokratikus akadályokat azok elől, aki önként többet akarnak dolgozni, hogy többet kereshessenek – magyarázta. Közölte, a túlmunka csak rendkívüli esetben rendelhető el, nem lehet minden nap rendszeresen beépíteni a munkaidőbe.
Párbeszéd: Az első éjszaka jogának törvénybe iktatása lesz a következő törvény?
Mellár Tamás (Párbeszéd) is bírálta a munka törvénykönyvének tervezett módosítását, amelyet rabszolgatörvénynek nevezett. “Mi fog ezután jönni Magyarországon? Februárban majd behozzák az első éjszaka jogának törvényét? Hiszen, ha már megteremtették a mostani törvénnyel a jobbágyságot, akkor ahhoz jár ez is” – vetette fel. A Fidesz-KDNP történelmi felelősségét firtatta, mondván, háromszori kétharmados többséggel csak egy silány, félfeudális rendszert tudott létrehozni, amely inkább hasonlít a keleti despotikus rendszerekhez, mint a nyugati demokráciákhoz. Kétszeres Marshall-segélynyi európai uniós támogatásból csak egy olyan gyarmati gazdaságot tudtak létrehozni, amely csak úgy tud működni, hogy megfosztják a dolgozókat a jogaiktól – jelentette ki az ellenzéki képviselő, hozzátéve: a kormánypártiak nem hagynak más lehetőséget egy olyan békés professzornak sem, mint ő; fütyülnie kell, mert különben a kormánypártiak “fütyülnek rá”.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára megerősítette: a törvényjavaslat célja, hogy aki akar és tud, az dolgozhasson és az meg is érje neki. Ezért támogatja a kormány, hogy a dolgozók önként vállalt munkavégzésre kapjanak lehetőséget – közölte. Szerinte ha valaki az ellenzéki felszólalásokból indul ki, akkor azt hiszi, hogy Magyarország egy folyamatosan pusztuló hely, de ezt cáfolják a többi között a foglalkoztatási adatok, a bérek emelkedése, a nyugdíjak értékének növekedése.
Magyarország olyan hely, ahol meg kell küzdeni a jobb életért, de amely kis lépésekkel, jó irányba halad
– tette hozzá. Az államtitkári felszólalás közben ellenzéki képviselők folyamatosan bekiabáltak, mire az ülést vezető Hiller István csengetett, Dömötör Csaba azonban azt mondta, bírja a hangzavart, és nem irigyli a parlamenti alelnököt a pártja miatt. A szocialista politikus azt kérte az államtitkártól, tartózkodjon az Országgyűlés alelnökének bírálatától.
DK: A tűzifa-támogatást nem kapták meg az érintettek
Varju László (DK) azt tette szóvá, hogy a téli rezsicsökkentés során 800 ezer, tűzifával fűtő ember nem kapta meg a 12 ezer forintos támogatást, ezzel a leginkább rászorulókat zárták ki a támogatásból. A túlmunka szabályainak tervezett változtatásáról azt mondta, hogy az a munkavállalók kiszolgáltatottságát teremti meg, és vissza kell vonni. Farizeus magatartást tanúsítanak a kormánypártok, amely miatt őket ki kell űzni a parlamentből – hangoztatta, élesen bírálva ülésvezetése miatt Kövér László házelnököt és Lezsák Sándor parlamenti alelnököt.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt tudakolta, pártelnökének, Gyurcsány Ferencnek is azt mondta-e, nincs helye a politikában, amikor a volt miniszterelnök arról beszélt, el lehet menni az országból, vagy amikor azt mondta, hazudtak reggel, éjjel meg este. Felvetette: a fűtési költségek csökkentéséről egy olyan pártnak a képviselője beszélt, amely kormányon privatizálta a közműszolgáltatókat, majd többszörösére emelték a gáz és a villamos energia árát. Szóvá tette, hogy az ellenzék aláírást gyűjtött a migráció támogatása mellett, de nem tudott kiállni a rezsicsökkentésért, mert – mondta – a multik érdeke fontosabb volt nekik.
Jobbik: A munkáltató bármikor felmondhatja a kollektív szerződést
Rig Lajos (Jobbik) színtiszta hazugságnak nevezte az elmondottakat. Kijelentette: a munkáltató bármikor felmondhatja a kollektív szerződést, onnantól pedig a munka törvénykönyve hatályos. Bírálta a jelenlegi szakszervezeti vezetőket, akik szerinte “mindent aláírnak”. “Számos munkahelyen nincs szakszervezet” – mutatott rá. “Nem követem azt a példát, amit ellenzéki képviselők, akik azt mondták, hogy Kósa Lajos (Fidesz) elmeképességét megkérdőjelezik. Én inkább azt mondanám, hogy amikor gondolkodik, nincs szerencséje” – jelentette ki, és szerencsét kívánt a javaslat előterjesztőjének.
Fidesz: A javaslat azoknak nyújt lehetőséget, akik többet akarnak dolgozni és keresni
Böröcz László (Fidesz) útszélinek nevezte az ellenzék stílusát. Azt kérdezte Tordai Bencétől, ha nem tiszteli a Házat, miért ül be jegyzői pozícióba. A levezető elnök őt is arra intette, maradjon a tárgynál, és az ellenzékieket is rendre utasította. Szerinte vannak olyan munkavállalók, akik nem dőlnek be az ellenzék hazug propagandájának. Rámutatott: az év bizonyos időszakában kevesebb megrendelés érkezik egyes üzemekbe, míg máskor lényegesen több, és akkor azok teljesítése többletmunkát igényel. Kijelentette: a javaslat azoknak nyújt lehetőséget, akik többet akarnak dolgozni és keresni.
Révész Máriusz (Fidesz) szerint az elmúlt húsz évben egyetlen nagyobb botrány volt az Országgyűlésben a hétfőinél, a földtörvénnyel kapcsolatban. Feltette a kérdést: mi is lett belőle? Elvették a külföldiek a földeket? Kiderült, hogy amit akkor állítottak, abból semmi sem igaz. Szerinte 5-6 éve valóban kiszolgáltatottá tette volna a munkavállalókat a törvény, jelenleg azonban a dolgozók megtartására törekednek a munkaadók, mivel 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc évvel ezelőtt. Azon kívánnak változtatni, hogy a túlórákat feketén vállalják el – jelentette ki. A mai munkaerőviszonyok között a többletmunka csak önkéntesen történhet – mondta.
Kósa Lajos: Végtelen mennyiségű hazugság hangzott el az ellenzék részéről
A vita lezárását követően az előterjesztők egyikeként Kósa Lajos (Fidesz) azt hangsúlyozta, a javaslat tárgyalása során “végtelen mennyiségű hazugság” hangzott el, de az ellenzék egyetlen tagja sem vette azt a fáradságot, hogy módosító javaslatot adjon be határidőig. Ez a törvényjavaslat lehetőséget ad, nem kötelezettség; kellő védelmet ad a munkavállalóknak, mind személyükben, mind az érdekképviseletükön keresztül – jelentette ki. Hozzátette, a munkaerő-kölcsönzőket a minimálbér megfizetésére kötelezi, egy szűk körnek plusz szabadnapot ad, valamint lehetővé teszi a műszakcsere lehetőségét.
Hidvéghi Balázst később sajtótájékoztatón kérdezték a Munka törvénykönyvének módosításáról, mire a kommunikációs igazgató elmondta: elsősorban Gyurcsány Ferenc és a szocialisták tiltakoznak a módosítás ellen, miközben – tette hozzá – ők azok, akik egymillió embert tettek munkanélkülivé és kormányzásuk idején a jelenlegi duplája volt a személyi jövedelemadó.
A Fidesz 800 ezer új munkahelyet teremtett, és csökkentette az adókat. A jelenlegi módosítás célja, hogy aki többet szeretne dolgozni és ezért több bért kapni, az megtehesse
– jelentette ki. Mint mondta, a javaslat a munkások érdekét szolgálja, a beleegyezésük nélkül nem lehet a túlmunkát előírni, és “ilyen értelemben kedvező változás lehet számukra”.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS