Hatalmasat nyert megint a Fidesz, pedig a 2014-es önkormányzati választásnak a kormányzó párt úgy futott neki, hogy azon szinte csak veszíthetett, hisz egy minimálisnál nagyobb pozícióvesztés is kudarcot jelentett volna. És bár a Fidesz – elsősorban Budapesten – kicsit gyengült 2010-hez képest, Orbánéknak nincs komoly okuk a bánkódásra – írja az Index.
Fideszes lett
a budapesti főpolgármester
az összes megyei közgyűlés többsége
a 23-ból 17 fővárosi polgármester
a 23-ból 16 fővárosi közgyűlés többsége
és a 23-ból 20 megyei jogú város polgármestere.
Az önkormányzati választás legfontosabb kérdése, a főváros vezetése egy pillanatig nem volt kétséges. Bár még akkor is többen szavaztak rá, amikor 2006-ban kikapott Demszky Gábortól, Tarlós István újabb öt évig Budapest főpolgármestere marad. Ez részben magának Tarlósnak az érdeme, aki – főleg Demszky katasztrofális utolsó két ciklusához képest – nagyobb botrányok nélkül, elfogadhatóan menedzselte a fővárost. A kormánytól távolságot tartó, viszonylag autonóm technokrataként tűnhetett fel, aki legmegosztóbb ügyeivel – a hajléktalanok kitiltásával vagy egyes kulturális döntésekkel – csak olyanokat haragított magára, akik amúgy se szavaznának soha rá.
Tarlós győzelmének másik oka a baloldal katasztrofális állapota. Ha a Falus-féle bohózat, majd a baloldalinak vagy népszerűnek jóindulattal sem tekinthető Bokros mögé történő kényszerű befarolás helyett lett volna egy olyan épkézláb közös jelölt, akinek hinni lehet a személyében és a győzelmében, Tarlóst komolyan meg lehetett volna szorítani. Budapesten nyilvánvalóan azért volt – példátlan módon – még a vidék átlagánál is alacsonyabb a választási részvétel, mert komoly főpolgármesteri alternatíva híján sok fővárosi értelmetlennek látta a szavazást. Ez egyértelműen a baloldalnak szóló kritika.
A 2010-ben három kerületben polgármestert állító baloldal mostani vezetői a nyilatkozatok szerint 8-9 kerületi győzelemmel lettek volna elégedettek. Ehhez képest a 23-ból hat ( a XIII., XIV., XV., XIX., XX. és XXIII.) kerületben lesz baloldali (közülük egy civil) polgármester. 2010-ben csak a XIII. kerületben állt stabil baloldali közgyűlési többség a polgármester mögött, most a XIX.-ban és XX.-ban is. Sőt, a Fidesz a VII., a XIV., a XV. és a XXIII. kerületben is elveszítette a többséget a közgyűlésben.
Ez a rendszer már nem a régi
A fővárosi közgyűlésben továbbra is abszolút többsége lesz a Fidesznek, és ez a számok alapján valószínűleg akkor is így lenne, ha a régi rend szerinti közvetlen választottuk volna, és nem a kerületi polgármesterekből és a kompenzációs listán bejutó kerületi vesztesekből állna össze a testület.
Komoly változás viszont, hogy a települési vezetőknek és a közgyűlések összetételének az új köz- és államigazgatási rendszerben mindinkább szimbolikus szerep jut csak, hiszen a korábbi feladatok közül csak a városüzemeltetési maradt helyi szinten. A közoktatás, az egészségügyi ellátórendszer java, a helyi közigazgatás már a kormányhoz tartozik. A városok ezzel elbukták a költségvetésük felét, és mivel a polgármesterek többé nem lehetnek képviselők, pluszpénzt is nehezebb lesz kijárni a fejlesztésekhez.
A tét csökkenése (és a reális alternatíva hiánya) a kampányon is érezhető volt. Ezzel együtt nyilvánvalóan súlyos kudarc a baloldalnak, hogy a 22 fideszes vezetésű megyei jogú város közül egyet tudott a Fidesztől visszahódítani: Salgótarjánt (ahol viszont 50 szavazat a különbség, ezért az eredmény nemigen tekinthető véglegesnek). A szocialista Botka Lászlónak sikerült megtartania Szegedet, sőt, a városi közgyűlésben 2019-ig ismét a baloldali pártok delegáltjai lesznek többségben. Békéscsabán viszont jobbikos támogatással független jelölt nyert.
A megyék is a Fideszé, de minek
A most megválasztott megyei közgyűlések is meglehetősen egyhangú képet mutatnak: a Fidesz mindenhol megőrizte az abszolút többségét. Igaz, pénz és hatáskör szinte semmi nem maradt a megyéknél, így ennek a győzelemnek inkább csak szimbolikus jelentősége van.
A megyei közgyűlések összetételére a megyei jogú városokban nem, csak a falvakban és a kisebb városokban lehetett szavazni. És ezeken a településeken megyei összesítésben a Jobbik Csongrádot kivéve mindenhol a második helyen, az MSZP előtt végzett.
Index.hu / MTI Fotó: Máthé Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS