Fidesz: megkerülhetetlen a felelősség a magyar nemzet fennmaradásáért

Képviselői hozzászólásokkal folytatódott az alaptörvény hetedik módosításának általános vitája hétfőn az Országgyűlésben.

Mátrai Márta kiemelte: egy valamit nem tudtak rögzíteni az alaptörvény megalkotásakor, a jövőt. Felelősségük abban áll, hogy tudnak-e úgy változni és változtatni, ahogy az élet megköveteli – mutatott rá, hozzátéve: az alaptörvény elfogadása óta rajtuk kívül álló veszélyek és gondok jelentek meg. Felelőtlenség lenne, ha ezeket a változásokat nem értenék meg – mondta. Kitért arra, hogy megkerülhetetlen a felelősség a magyar nemzet fennmaradásáért és nemzeti közösségként való megőrzésében. A mostani kiegészítés rögzíti, hogy az alkotmányos önazonosság védelme az állam alapvető kötelessége.

A magyar kormánynak magának kell megvédenie Magyarországon az európai értékeket

– hangsúlyozta a fideszes politikus. Érvként hozta fel, hogy a magyar társadalom látja és érzi a betelepülés lehetséges következményeit, s nem lehet 3,3 millió választó tudatos akaratát semmibe venni. Felelősséget tekintve megegyezik a kettős állampolgárságról szóló népszavazás következményeivel – figyelmeztetett. Közölte: pártállástól függetlenül minden képviselő támogatására számítanak.

 Jobbik: legyen következetes a kisebbik kormánypárt a kereszténység védelmekor

Mirkóczki Ádám azt mondta, hogy mindennek megvan az oka, és nem állítja, hogy kontrollálatlanul be kell engedni bárkit, de fel kell tenni a kérdést, mi okozza a hatalmas és globális problémákat. Hozzátette: nem hallott hivatalos állásfoglalást a magyar diplomácia részéről arról, mit művel a Nyugat a Közel-keleten vagy Ázsiában. Azt már nagyon is hallja, hogyan fordítják le ezt belpolitikai tőkévé.

Ha Önök a kereszténység védelméről beszélnek, tegyék következetesen

– szólította fel a KDNP-s politikusokat, akik szerinte nem következetesek, és akkor például hallgatnak amikor a Boko Haram mészárol. Hozzátette: a kormánypártok legyenek akkor is ennyire érzékenyek, amikor a saját politikai felelősségükről van szó, és a Ne lopj!, valamint a Ne hazudj! parancsolatokat idézte. Kitért a szerinte ellenőrizetlen letelepedési kötvényekre is, s azt mondta: hiteltelenek azok az érvek, amelyeket a bevándorlókról mondtak. Több felelősséget és annál is több következetességet! – összegzett a jobbikos politikus.

KDNP: indokolt a módosítás

Hargitai János szerint indokolt az alaptörvény módosítása. Kiemelte: a népszavazás során nem csak a Fidesz és a KDNP szavazóinak akarata mutatott egyirányba, jóval nagyobb közösség jött létre.

Ez egy sorskérdés, nem kell nagy jósnak lenni, hogy az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása a világ hogyan kezeli a migráció és a bevándorlási kérdéseit

– hangsúlyozta. Ismertette a tervezett változtatásokat és hozzátette: a racionalitás is azt kívánja foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Szólt az Európai Bíróság gyakorlatáról, valamint “a lopakodó jogalkotásról” és rámutatott: zajlik egy vita Magyarország és az unió között, ők kvótákban gondolkodnak, mi pedig alkotmányos identitásban gondolkodunk.

LMP: a cél jó, az eszköz kérdéses

Sallai R. Benedek közölte: az LMP a célt támogatja, azaz, hogy Magyarország határainak védelmét erősítsék, és a szuverenitás erősödjön. Ugyanakkor a kérdés, hogy az alkotmánymódosítás ezt szolgálja-e – tette hozzá. Lassan évente jön vissza a “gránitszilárdságú törvény” a parlament elé – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a Fidesz azzal érvel, nem tudni kik jönnek ide, de ha az állampolgárságot veszik és a Fidesznek fizetnek, akkor már jó. Szórakoztatónak tartotta, amikor a Fidesz és az MSZP versenyt fut azért, hogy kinek a soraiban van több MSZMP-s. Soltész Miklós felszólalására reagálva egy humoristát idézett, aki azt mondta:

Amióta Semjén Zsolték a kereszténydemokraták, azóta Máriapócson a Szűzanya nem könnyezik, hanem zokog.”

Demagógiának nevezte a különböző szexuális cselekmények sorolását az unió területéről, majd magyar elkövetők bűncselekményeit hozta ellenpéldaként. Az igazságügyi miniszter szavaira reagálva azt kérdezte: mi az a módosításban, ami nem következett eddig az alaptörvényből, mi az ami a jelenlegi jogrendszerben nem biztosított? Melyik az a jogszabályhely ami konkrétan kizárja a kvóták alkalmazását, szerinte ilyen nincs. Úgy látta: jelenleg a jogi kereteket igazítják a politikai állásponthoz. Az alaptörvény politikai játékszer lett, és ehhez nem kívánnak asszisztálni.

Fodor Gábor: a módosítás nem szolgálja az ország érdekét

Fodor Gábor (független) a Liberálisok nevében helytelennek nevezte az alaptörvény módosítását, amely szerinte nem szolgálja az ország érdekét. Mint mondta, a népszavazás nem volt érvényes, így nincs szükség közjogi következményre. A képviselő szerint a referendum belpolitikai érdekeket szolgált, nem a menekültválságról vagy az unió problémáiról szólt. Bírálta, hogy a kormánypárt ellenségképet, démonokat épített fel, továbbá azt is, hogy a módosítás az “idegen” szót tartalmazza egy semlegesebb kifejezés helyett. Hozzátette: jogilag nem lehetett volna népszavazást kiírni az alaptörvény módosítására. Fodor Gábor jelentősnek nevezte a résztvevők számát, ugyanakkor jelezte: a többség, 4,9 millió ember áll velük szemben, akik nem mentek el, érvénytelenül vagy igennel szavaztak. Értékelése szerint Magyarország minden integrációban érdekelt, továbbá abban, hogy az EU erős legyen és fejlődjön.

PS/MTI, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd