Ismét sikertelenül próbáltak bejutni a Krím félsziget belsejébe az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelői szombaton.
Az AP hírügynökség tudósítója szerint a területet ellenőrzésük alatt tartó, vélhetően orosz fegyveresek figyelmeztető lövéseket adtak le és feltartóztatták a megfigyelőket, akik északi irányból akartak belépni a Krím félszigetre. A fegyveresek azt mondták a megfigyelőknek, hogy nincs felhatalmazásuk belépni Krímbe. Ács Gábor alezredes MTI-nek megerősítette a támadást, ugyanakkor kiemelte: a fegyveresek nem rájuk, hanem gépjárművekre céloztak. Elmondta továbbá, hogy ezen a helyen már sokkal többen, és szóban agresszívebbek is voltak a fegyveresek, főleg az ukrán kísérőikkel szemben.
Az alezredes által vezetett csoport napok óta próbál bejutni a félszigetre. Csütörtökön kettő, majd pénteken és szombaton is egy-egy ilyen pontról visszafordították delegációjukat. A feladata az lenne, hogy ellenőrizze az ukrán katonai objektumokat. A félsziget belsejébe való szombati, ismételten sikertelen bejutási kísérlet után a megfigyelők visszatérnek Herszonba, ahol megvitatják hogyan tovább.
Ács Gábor azt is elmondta: felmerült, hogy nem közúton, hanem ukrán segítséggel vízen, vasúton vagy légi útvonalon próbálnak meg bejutni a Krím félsziget belsejébe. Hogy erről mikorra születhet döntés, azt szombat délután még nem tudta elmondani az ezredes.
A bizalom- és biztonságépítő intézkedésekről szóló 2011-es EBESZ-egyezmény, az úgynevezett Bécsi Dokumentum III. fejezete rendelkezik arról, hogy a szervezet szakértői bármely tagországban látogatást tehetnek, ha onnan szokatlan katonai tevékenységről kapnak információt. A mostani látogatást Ukrajna kérte. Ez az első eset, hogy az EBESZ végrehajt ilyen missziót az egyezmény idézett része alapján.
A 22 ország és az EBESZ válságkezelési osztályának képviselője által alkotott megfigyelési csoport vezetője – a csoport tagjainak döntése alapján – Ács Gábor alezredes lett. A 42 tagú kontingens – köztük két magyar főtiszt – feladata, hogy az EBESZ Bécsi Dokumentuma alapján eljárva ellenőrizze az ukrán katonai objektumokat.
Krími kormányfő: senki sem akadályozhatja meg a referendumot
Közben védelmébe vette az Oroszországhoz csatlakozásról kiírt Krím félszigeti népszavazást az Ukrajnához tartozó terület kormányfője, kijelentve, hogy azt már senki sem akadályozhatja meg. (Az orosz nemzetiségűek által uralt krími parlament csütörtökön “elvi döntést” hozott a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozásáról, és kiírta az erről tartandó referendumot március 16-ára, tovább élezve ezzel a Viktor Janukovics ukrán elnök megbuktatásával kirobbant ukrán-orosz válságot.) Az új kijevi vezetőség a nemzetközi jogba ütközőnek tartja a Krím múlt héten kezdődött orosz megszállását, a tervezett népszavazást pedig alkotmányellenesnek. Ezt az álláspontját az Európai Unió és az Egyesült Államok is támogatja. Moszkva ugyanakkor teljes támogatásáról biztosította az 1954-ben Ukrajnához került terület visszatérését Oroszországhoz.
Szerhij Akszjonov krími miniszterelnök szombaton újra leszögezte, hogy a szavazást megtartják.
“A Krím Legfelső Tanácsa (parlament) egyhangúlag elfogadta a krímiek döntését, a referendum március 16-i megtartására szavazott, és ezt már senki sem akadályozhatja meg” – idézte az orosz állami televíziónak mondott szavait az ITAR-TASZSZ hírügynökség. A Rosszija-1 tévécsatorna szombat esti hírműsorának adott interjúban Akszjonov azzal indokolta a népszavazás ilyen gyors megtartását, hogy el akarják kerülni a felesleges provokációkat, minthogy a helyzet Ukrajnában meglehetősen feszült, ők pedig az állampolgárok életét és biztonságát tartják a legfontosabb értéknek. A krími vezető kijelentette: ellenőrzésük alatt tartanak “minden rendszert, amely a félsziget ellátását hivatott biztosítani”. Hozzátette, hogy a szavazás megtartásához szükséges eszközök is a rendelkezésükre állnak.
Arra a kérdésre, nem tart-e attól, hogy az új ukrán hatóságok leállítják a fekete-tengeri félsziget víz- és áramellátását, Akszjonov kijelentette, hogy egyrészt ennek semmilyen alapja nem lenne, hiszen nincsenek Kijevvel szembeni tartozásaik. “Másrészt megvannak a vészterveink egy ilyen esetre, és biztos vagyok abban is, hogy kollégáink az Oroszországi Föderációból támogatni fognak bennünket ebben a kérdésben (…), és a krímiek számára teljes mértékben biztosítják majd az energiát, fűtést és vizet.” Akszjonov azt állította, hogy Szimferopolban az első kijevi összecsapások után tudták, hogy a helyzet kizökkent a rendes kerékvágásból. Ostorozta az új ukrán vezetőséget, egyebek közt amiatt, hogy “szélsőséges osztagok vezetőit nevezi ki a belügyminisztérium vezetőivé, és a tisztségviselőket aszerint rangsorolják, hogy azok mennyi követ hajítottak a rendőrség tagjaira”. A Krím miniszterelnöke elmondta, nem tudja megjósolni, hogyan alakulnak majd kapcsolataik Kijevvel a március 16-ai népszavazás után. “Az a helyzet, hogy amíg Kijevben nem kerülnek hatalomra olyan okos emberek, akik a délkelet lakosságát nem csak igásállatnak vagy másodosztályú embereknek tartják, addig nehéz megmondani, milyen kapcsolatokat alakíthatunk ki velük” – hangoztatta.
Lengyelország kiürítette krími konzulátusát az orosz erők zaklatásai miatt
“Az ottani orosz erők folyamatos zaklatásai miatt kénytelenek voltunk kiüríteni konzulátusunkat az ukrajnai Krímben” – írta Radoslaw Sikorski külügyminiszter egy Twitter-üzenetben. A varsói külügyminisztérium ezzel párhuzamosan arra szólította fel a lengyel állampolgárokat, hogy hagyják el a Krím félszigetet és ne utazzanak Ukrajna keleti régióiba. A krími lengyel konzulátus Szevasztopol városában van, ahol az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontja is található. A városban az éjszaka folyamán orosz fegyveresek megpróbáltak elfoglalni egy légvédelmi laktanyát. A fegyveresek teherautóval áttörték a laktanya kapuját, majd behatoltak a létesítmény területére, de még az éjjel visszavonultak, miután nem sikerült hatalmukba keríteni az alakulat parancsnoki irányító központját.
Feszült a helyzet
Egy másik incidens során orosz fegyveresek ellenőrzésük alá vonták a határőrség egy állását a Krím félsziget keleti csücskében fekvő Scsolkine közelében, és az ott szolgáló ukránokat családjukkal együtt az éj közepén elzavarták. Az ukrán határőrség közleménye szerint “agresszív orosz katonák megrohamozták” a scsolkinei egységet, egy ellenállást tanúsító tisztet megvertek, lefoglalták a határőrök fegyvereit és a tisztek mobiltelefonjait, majd arra utasították a határőröket és családjaikat, hogy pakoljanak össze és hagyják el lakásaikat. Habár tűzharc továbbra sem alakult ki a félszigeten, beszámolók szerint egyre feszültebb a helyzet Krímben. “Nehéz helyzetben vagyunk, és a hangulat egyre ellenségesebb. Az oroszok megfenyegetnek minket, amikor élelmiszer-utánpótlásért megyünk, és ránk fogják a fegyvereiket” – mondta Vadim Filipenko, a novozernojei ukrán haditengerészeti támaszpont parancsnokhelyettese. A bázist szombaton mintegy száz orosz katona “őrizte”, és az orosz flotta a kikötő kijáratát is elállta, hogy az ukrán hadihajók ne tudjanak kijutni onnan.
Moszkva tagadja, hogy a Krím félszigetet ellenőrzésük alá vonó, jelzés nélküli egyenruhákat viselő fegyveresek az orosz hadsereghez tartoznának. Ugyanakkor az illetők orosz rendszámú katonai járműveken közlekednek, az orosz hadseregben rendszeresített egyenruhát és fegyvereket viselnek, és az ukrán csapatoknak orosz katonákként azonosítják magukat. “(A katonai jelenlét miatt) olyan, mintha egy állatkertben élnénk. Mindenki tisztában van vele, hogy ez megszállás” – mondta egy orosz ajkú krími lakos a Reuters hírügynökségnek.
MTI-hirado.hu / fotó: Reuters, AFP
Facebook
Twitter
YouTube
RSS