Legális és biztonságos utak szükségesek az illegális bevándorlás és a halálesetek számának csökkentése érdekében – áll az Európai Parlament LIBE-bizottságának állásfoglalásában. Az előterjesztésre 34-en szavaztak igennel, 26-an elvetették és hárman tartózkodtak. A javaslattevők szerint az Európai Unió kikötőinek nyitva kell állniuk a nem kormányzati szervezetek hajói előtt, többek között azért, mert a líbiai migrációs út a leghalálosabb a világon. Az állásfoglalás-tervezetet azonban csütörtökön az Európai Parlament (EP) plenáris ülése elutasította.
Idén eddig közel hétezren tűntek el a líbiai migrációs útvonalon. A legális migrációs folyosó létrehozása mellett a LIBE-bizottság arra is felkérte az EU országait, hogy hozzanak létre tisztességes és fenntartható mechanizmust a megmenekültek elosztására. Ez a többször és látványosan megbukott kvótarendszernek egy újabb formája, amellyel a hamarosan hivatalba lépő, új Európai Bizottság is foglalkozni kíván – írta a Híradó.hu. A LIBE-bizottság hétfőn létrehozott javaslatát – amely egyebek mellett a földközi-tengeri kutatási és mentési műveletek fokozására szólított volna fel – elutasította az Európai Parlament csütörtöki plenáris ülése. A bizottság hétfői javaslatában kiemelték, hogy a nemzetközi és a közösségi jog is előírja a kimentettek partra szállításának kötelezettségét, azonban Líbia semmiképp nem tekinthető biztonságos országnak. A LIBE kezdeményezői hangsúlyozták, hogy a legális, biztonságos migrációs csatornák létrehozása lenne a legjobb módja az emberéletek megmentésének, illetve kiemelték, hogy a civil szervezetek humanitárius segítségnyújtási tevékenységét nem szabadna kriminalizálni.
Az, hogy az EP ezt most leszavazta, egyes szakértői vélemények szerint akár pozitív hírnek is tekinthető, de az ügy továbbra sem áll meg ezen a ponton. Míg 2015-ben a migrációt alapvetően Németország problémájának nevezték, addig ma bátran kijelenthetjük, hogy az illegális bevándorlás európai témává vált napjainkban
– mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 aktuális csatorna Szemtől szembe című műsorában csütörtökön. Ez azt jelenti, hogy még a szintén népszerű klímaválság problémáját is messze felülírja a migráció kérdése.
Pofont kapott a LIBE-bizottság
Lomnici Zoltán a műsorban úgy fogalmazott: nagyon fontos pofon volt a LIBE-bizottság számára az Európai Parlament döntése, akik valószínűleg nem számítottak erre. Megjegyezte: a bizottság mindig is aljas módszereket alkalmazott – példának említette Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő ügyét is –, a szakbizottság ugyanis ismét elhalasztotta a politikus alelnöki posztjáról szóló szavazást. Szerinte kicsinyes háttéralkuk keretében próbálják blokkolni a néppárti jelölteket.
Akár a LIBE-bizottságot nézzük, akár az Európai Unión belüli vezető politikusokat, akik legálissá szeretnék tenni az illegális migrációt, összességében elmondható, hogy a helyzet továbbra sem változott
– erről Horváth József biztonságpolitikai szakértő beszélt az M1 műsorában. Mint mondta, továbbra sem tettek le erről az elképzelésükről, és már olyan abszurd követeléseik is vannak, mint például az NGO-hajók állami jogkörrel való felruházása. Horváth úgy vélte, komoly biztonsági kérdéseket is felvet az ügy, mert onnantól kezdve, hogy bárkit beengednek és egy elosztási mechanizmus keretében szétosztják az EU országai között, lehetővé válik, hogy terroristák, embercsempészek, szervezett bűnözők, de akár ellenérdekelt országok titkosszolgálati ügynökei is bekerüljenek az EU belsejébe. Az őket küldő államok pedig akár hátra is dőlhetnek, hiszen az EU gyakorlatilag szövetségessé válik ennek a megvalósításában. Horváth József hangsúlyozta: a világ vezető államaival szemben az unió akár a komolyságát is elveszítheti ennek fényében.
Rengeteg pénz ment el a migránsokra
Lomnici Zoltán arról is beszélt, hogy tavaly nyolcezermilliárd forintnak megfelelő eurót költött integrációra, migránsok képzésére és egyéb programokra a német állam. Ez majdnem annyi, mint amennyi pénzt lehívott Magyarország a 2007 és 2013 közötti hétéves ciklusban fejlesztési támogatásra. Hatalmas összegekről van szó, amely – mint fogalmazott – kidobott pénz, hiszen a segítséget inkább helybe kellene vinni, mint ahogyan azt a magyar kormány is szorgalmazza. Döbbenetesnek nevezte azt is, hogy Németországban egyre kisebb azoknak a száma, akik írni és olvasni tudnak. A felmérések alapján míg tavaly több, mint húsz, idén már csak körülbelül tizenöt százalékuk tesz le sikeres alapvizsgát. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a harminchárommillió adózó munkavállaló tartja el a többit egy nyolcvankétmilliós országban. Ezeknek csak egy töredéke bevándorló hátterű, és még kevesebb a 2015 után érkezettek száma. Lomnici úgy vélte, ebből még komoly társadalmi feszültségek lesznek a jövőben, amelyek most még talán csak Szászországban vagy Brandenburgban érezhetők.
Forrás: Híradó.hu; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Facebook
Twitter
YouTube
RSS