Fényképkiállítás nyílt az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából hétfőn a NATO brüsszeli központjában.
A megnyitón mások mellett Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára is felszólalt, és arról beszélt, hogy a “demokráciapárti felkelés a szabadság és a béke új hajnalához vezethetett volna Magyarországon”, a szovjet tankok azonban letörték a forradalmat.
“Hétköznapi emberek ezrei váltak szabadságharcossá Budapesten”, miután a hatóságok tüzet nyitottak a sajtószabadságot, szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását követelő békés tüntetőkre 1956 őszén – hangoztatta a főtitkár, majd hozzátette, a szülei annak idején önkéntesként dolgoztak a magyar menekülteket segítő egyik szervezetnél az osztrák-magyar határon.
Beszédében Stoltenberg kiemelte, évtizedekkel később a rendszerváltás megmutatta, hogy a “szabadság erősebb az elnyomásnál, a demokrácia pedig a diktatúránál”.
Elmondta továbbá, hogy “a NATO a demokrácia, az egyéni szabadságjogok, valamint a jogállamiság alapelveire épült, ugyanazokra az értékekre, amelyekért a magyarok harcoltak 1956-ban”.
Sztáray Péter magyar NATO-nagykövet úgy vélekedett, hogy az 1956-os események generációk gondolkodásmódját változtatták meg Közép- és Kelet-Európában, az emberek ettől kezdve elhitték, hogy igenis lehetséges véget vetni a diktatúrának és szuverén jövőt építeni.
A rendezvényen felszólalt Dr. Horváth János professzor, a forradalmi eseményeket átélt volt parlamenti képviselő, és a NATO-főtitkár apja, Thorvald Stoltenberg is, aki 1956-ban és azt követően segítséget nyújtott számos magyar menekültnek.
A fotókiállítás október 24. és november 4. között tekinthető meg a NATO-központban.
MTI, fotó: Yahoo
Facebook
Twitter
YouTube
RSS