Claude Chollet, a Választási Médiafigyelő Delegáció vezetője az Origónak adott interjút a magyar választásokkal kapcsolatos meglátásairól. Az Observatoire du journalisme nevű, újságírás-elemzéssel foglalkozó szervezet elnöke szerint a szavazás lebonyolítása zökkenőmentes volt.
Claude Chollet elsőként az erdélyi levélszavazatokkal kapcsolatos Telex-botrányról beszélt az Origo kérdésére. Mint portálunk is beszámolt róla, a választások előtt pár nappal kidobott levélszavazatokat találtak Marosvásárhely közelében. Később kiderült, hogy érvénytelenek voltak a szavazatok, azonban több kérdés is felvetődött, főleg, miután a Telex rögtön választási csalást kiáltott – mint kiderült, a cikket már februárban bekészítették – és a baloldal kormányfőjelöltje azonnal érvényteleníteni akarta az összes külhoni szavazatot.
Chollet véleménye alapján a Telex nagyon ellenzéki és nem csupán baloldali, hanem radikális baloldali. Hozzátette: március 31-én tették közzé a cikket, viszont a Transzparens Újságírásért Alapítvány kiderítette, hogy a hírt már február elsején megírhatták.
Azzal, hogy a választások előtt néhány nappal dobták be, valószínűleg az olvasók manipulálása lehetett a céljuk
– emelte ki a francia megfigyelő. Claude Chollet azzal kapcsolatosan is kifejtette véleményét, hogy egyes baloldali pártok, illetve sajtóorgánumok a kampányban gyűlöletet keltettek a külhoni magyarokkal szemben, felvetve akár e kisebbségek szavazati jogtól való megfosztásának ötletét. A megfigyelő szerint az egész 1920-ra vezethető vissza, Trianonra, amikor Magyarország nemcsak a területe, de az állampolgárai egy jelentős részét is elveszítette.
Ebből kifolyólag érthető, hogy a magyarok felelősséget éreznek a határon túl rekedt magyarokkal, ami teljesen legitim
– tette hozzá a szakember.
A határon túliak főleg a Fideszre szavaznak, emiatt érthető, hogy a baloldal el szeretné tőlük vonni a szavazati jogot. Ha a baloldalt támogatnák, akkor valószínűleg nem akarnák elvonni a szavazati jogukat
– hangsúlyozta. A portálnak később arról beszélt, hogy a kampány utolsó hetében meghackelték a Fidesz honlapját, illetve ugyanez történt több konzervatív sajtóorgánum honlapjával is:
Tudjuk, hogy ezek a támadások külföldről indultak, de nem biztos, hogy külföldiek vitték véghez, könnyen lehet, hogy magyarok voltak az elkövetők.
A hackelés definíció alapján anoniman történik, és lehet, hogy sosem derül ki, honnan ered.
Ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy ez befolyásolta-e egyenlőtlen irányba a választási kampányt, ez nem biztos, mivel annyira behatároltak voltak ezek a támadások, hogy nem volt olyan nagy súlyuk, de a demokráciára nagyon rossz hatással vannak az ilyesmik. Ez egy demokráciaellenes lépés volt, ami rossz jel a továbbiakra nézve is
– magyarázta álláspontját Chollet. Azzal kapcsolatosan, hogy egyes külföldi finanszírozású baloldali portálok újságírói kormányellenes aktivistaként viselkednek, a francia megfigyelő elmondta: a mai progresszív újságírók nagyon szeretik magukat a független címszóval jellemezni, illetve azt állítják, hogy ők semlegesek és függetlenek, viszont a konzervatív újságírók meg el vannak kötelezve egy pártnak, de ez nem igaz.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar származású Soros Györgynek a Nyílt Társadalom Alapítványa évi egymilliárd dollárt költ politikai propagandára és nem tudjuk konkrétan, hogy ezt a pénzt mire is költik el, nem látjuk, hogy kikhez mennek a források
– emelte ki. Claude Chollet beszélt arról is, hogy a Bajnai Gordon volt szocialista miniszterelnökhöz és titokminiszteréhez, Ficsor Ádámhoz köthető DatAdat nevű cég – egyes vélemények alapján – törvénybe ütköző módon gyűjtött adatokat a magyar szavazókról, illetve továbbította azokat külföldre. Továbbá olyan személyek is kaptak SMS-eket – a gyanú szerint a DatAdat közreműködésével –, akik nem adták meg az adataikat semelyik baloldali pártnak.
Személyes adatokat szereztek meg anélkül, hogy ehhez az érintettek hozzájárultak volna. Az adatokat Facebookon keresztül szerezték meg, és Észtországba továbbították azokat. Ez nagyon súlyos problémát jelent, több millió ember adatáról beszélünk és például Franciaországban ezért bíróságra mennének, az elkövetők pedig vagy börtönbe kerülnének, vagy jelentős büntetéssel kellene számolniuk
– hangsúlyozta Chollet.
Forrás: Origo; Fotó: Mandiner
Facebook
Twitter
YouTube
RSS