„Az események egyre jobban hasonlítanak ahhoz, ami Szerbiában zajlott a Milosevics-érában” – olvasható az áthallásos diktátorozás a HVG legfrissebb számában. A hetilapnak Sonja Licht, az alapítvány jugoszláviai, majd szerbiai vezetője nyilatkozott a civil szervezetekkel szembeni magyarországi kormánylépések ürügyén.
Jugoszláviában 1991-ben hozták létre a Soros Alapítványt, majd 1994-ben kezdődtek ellene a támadások.
A jelet egy bulvárlapban megjelent cikk adta meg, amely körbejárta az egész sajtót. Teljesen egyértelmű volt, hogy ez a Szlobodan Milosevics szerb elnök nevével fémjelzett hatalom által megszervezett akció.
– mondta Licht, aki szerint bonyolult időszakban működtek, hiszen háború dúlt, a NATO bombázta Szerbiát és Montenegrót. Arra ugyanitt nem tért ki, hogy lehetett-e bármiféle kapcsolat, netán közös ok Szerbia Soros-ellenessége, illetve a Soroshoz közel álló Bill Clinton elnökölte USA későbbi bombázása között.
Licht asszony elmondása alapján elsősorban humanitárius segítségre fordítottak pénzt, amit a Szerbia elleni szankciók tettek szükségessé. A hatalom azt terjesztette róluk, hogy a szerb nép ellenségei és titkosszolgálatoknak dolgoznak, azt ugyanakkor nem akadályozta meg, hogy az Alapítvánnyal együttműködő Vöröskereszt gyógyszert vigyen be az országba – eleveníti fel a történteket Sonja Licht. Emellett a menekültek segítésében is tapasztalatokat szereztek, hiszen volt amikor 700 ezer, Horvátországból, Boszniából vagy Koszovóból érkezett embert kellett ellátni. A Soros Alapítvány a humanitárius segítségen kívül a háború miatt elszigetelődött tudósokat, művészeket is támogatott, valamint helyi romákat is.
A korábbi vezető hangsúlyozta, hogy az Alapítvány sosem adott támogatást politikai pártoknak, mert tudták, hogy az a végét jelentené, viszont elismeri, hogy magánszemélyként részt vett az EastWest Intézet tevékenységében, amelynek egy Milosevics-ellenes koalícióba akarta összehozni az ellenzéki pártokat. Az Alapítvány Sonja Licht szerint annyiban járult hozzá a Milosevics-rendszer bukásához, hogy segítette a civil kezdeményezéseket.
Nem volt közvetlen célunk a rezsim megdöntése, viszont részt vettünk a szerbiai közhangulat megváltoztatásában (…) Programjainkkal segítettünk abban is, hogy az emberek jó része Szerbiában maradt. Milosevics persze jobban szerette volna, ha az általunk Szerbiában tartottak inkább külföldre mennek
– állítja Licht.
Az interjúból kiderült, hogy manapság a szerb kormány nem partner az Alapítványt érő támadásokban, és a durva hangnemű cikkek inkább azt firtatják, hogy mekkora amerikai segítséget kapnak a szerbiai civil szervezetek. Azt viszont „nem gondolta volna” Sonja Licht, hogy egy EU-tagországban megtörténhet az, ahogy Magyarországon le akarnak számolni a civil szervezetekkel.
A nem kormányzati szervezetek hasznos programokat valósítanak meg, elég például csak a Közép-Európai Egyetemre gondolni, amely egyike azon intézményeknek, amelyeknek köszönhetően a világban ismerik és elismerik Magyarországot.
Forrás: HVG
Facebook
Twitter
YouTube
RSS