Megújul és bővül a HÉV-hálózat, emellett 54 korszerű szerelvény is érkezik 2025-ig – jelentette be a HÉV-beruházásokat ismertető szerdai sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős államtitkára.
Fürjes Balázs közölte, hogy a fejlesztés keretében a csepeli és a ráckevei HÉV-et a föld alatt meghosszabbítják a Kálvin térig, hogy összekapcsolódhasson a hármas és a négyes metróval. A mélyvezetésű szakasz a Soroksári út alá kerül, a HÉV ezért nem fogja többé elvágni a Dunától a Nemzeti Színházat, a Művészetek Palotáját, és a környező városrészeket.
A hosszú távú cél az északi és déli HÉV-vonalak összekötése egy Duna alatti alagúttal, ez lesz az ötös metró
– tette hozzá. A HÉV-pályákkal és a megállókkal együtt az irányítási és az utastájékoztatási rendszer is megújul, valamint kapcsolódási pontok létesülnek a vasúti közlekedéssel 2027-ig. Az új HÉV-szerelvények beszerzési felhívása még idén megjelenik. Az államtitkár hozzátette, hogy az 5-ös metró lehetséges nyomvonalainak vizsgálata, és a megvalósíthatósági tanulmány munkálatai már elkezdődtek. A metró- és a HÉV-beruházások – mint mondta – illeszkednek az uniós fejlesztési irányokhoz, több száz milliárd forintos költségüket ezért jelentős részben közösségi forrásból lehetne fedezni. A HÉV-fejlesztés részletes kiviteli tervek 2023-ra készülnek el, a tervezési és kiviteli tendereket nyílt, uniós eljáráson bonyolítják le. Fürjes Balázs jelentős, átlagosan legalább 40 százalékos forgalombővülést vár a beruházástól, ennek köszönhetően pedig arra számít, hogy az autósforgalom is jelentősen csökkenhet. A HÉV versenyképességét erősíti az is, hogy a menetidő minden vonalon lényegesen, a mostanihoz képest 10-20 perccel lerövidül.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a budapesti közlekedésről széles körű szakmai-politikai párbeszéd zajlik, és abban mindenki egyetért, hogy új egyensúlyt kell kialakítani a közösségi közlekedés, az autós, a kerékpáros, a gyalogos közlekedés között. Budapestre naponta 1,4 millióan járnak be máshonnan, ezért nyilvánvaló, hogy a közlekedésfejlesztés legfontosabb területe a közösségi, azon belül pedig a kötöttpályás közlekedés. A kormány – mint fogalmazott – elfogadja az erről szóló szakmai konszenzust, és három célt jelölt ki a fővárosi fejlesztésekkel. A budapestiek és a városmagba a külvárosokból, az elővárosokból, az agglomerációból érkező utazók gyorsabban, kényelmesebben és kevesebb átszállással, lehetőleg átszállás nélkül érjék el céljukat.
Legyen továbbá kevesebb dugó Budapesten, a bevezető utakon, a városban is ritkábban, és kevesebb időt töltsenek dugóban az autósok. Legyen emellett tisztább a levegő, legyen klímabarátabb a budapesti közlekedés, és csökkenjen a légszennyezés, a szén-dioxid-kibocsátás
– hangsúlyozta. Fürjes Balázs kiemelte, hogy Budapest nemcsak belső kerületekből áll, minden része egyenrangú, és nem is lehet sikeres a külvárosai nélkül. Az agglomerációra is kiterjedő, fejlett közlekedés ennél is sokkal több embert érint, hiszen a HÉV-en hetente másfél millióan utaznak.
Csaknem ugyanennyien utaznak naponta a fővárosba más településekről, de a kétharmaduk ma még az autót választja
–tette hozzá. A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója közölte, hogy az ingázók érdekében új átszállási lehetőségek jönnek létre, a HÉV-pályákon pedig elővárosi vonatok is közlekedhetnek, így az új hálózat a tervek szerint délen Kunszentmiklós-Tass, északon Esztergom állomásig viheti az utasokat. Vitézy Dávid ehhez kapcsolódva a közlekedési szolgáltatások teljes integrációját szorgalmazta, hogy a buszjáratok rásegítsenek a HÉV-járatokra, és ne azzal párhuzamosan fussanak. Kezdeményezik továbbá, hogy a BKK futárrendszere a vonat- és a HÉV-járatokra is kiterjedjen.
A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte, hogy az egyterű, klimatizált HÉV-szerelvények közbeszerzési eljárása október elején jelenhet meg. Homolya Róbert üdvözölte, hogy a vasút és a HÉV fejlesztési tervei összekapcsolódnak, hiszen mindkét hálózat korszerűsítésre szorul, és a felújított székesfehérvári és esztergomi vonalak utasforgalma is igazolja, hogy van igény a kötöttpályás elővárosi összeköttetésre. A vezérigazgató szerint a közösségi közlekedés versenyképessége egységes, rugalmas tarifa- és jegyrendszerrel tehető teljessé.
Ha a tervek megvalósulnak, és folytatódnak a már megkezdett fejlesztések az utasforgalom kétszeresére-háromszorosára bővülhet néhány éven belül
–tette hozzá.
Csepel fideszes országgyűlési képviselője üdvözölte, hogy a fejlesztési tervek mind a szükséges forrásokra, mind a kormányzat támogatására, mind a helyiek egyetértésére számíthatnak. Németh Szilárd a Kvassay híd felújításának eddigi tapasztalatai alapján abban bízik, hogy a HÉV-beruházás sem fogja hátráltatni a közlekedést, és ha véget ér, az itt élők a beruházás nyerteseinek érezhetik magukat.
Forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS