Budapestnek önmagán messze túlmutató jelentősége van, ezért építése mindig feladata volt és lesz is a magyar kormányzatnak, a várossal együttműködésben – mondta a Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár egy keddi, budapesti konferencián.
Fürjes Balázs a Portfolio Budapest 2030 konferenciáján elmondta, a fővárostól nem várható el, hogy önerőből megvalósítsa azt, amire a budapestieknek és Magyarországnak szüksége van, ezért kell ebben az államnak támogatnia. A jövő Budapestjéről rendezett délelőtti szekcióülésen a kormányzati fejlesztési lehetőségekről szóló előadásában az államtitkár hangsúlyozta: a mindenkori kormány nem hagyhatja magára Budapestet, és nem is gyámkodhat felette, az egyetlen helyes magatartás a város szabadságát tiszteletben tartó, jó együttműködés – amibe beleférnek a viták is – a fővárosi önkormányzattal. Megjegyezte: különösen fel kell készülni a vitákra, ha olyan rutinos, kompromisszumot nem ismerő ember képviseli a város érdekeit, mint Tarlós István főpolgármester.
Fürjes Balázs szerint Budapest soha nem látott esély kapujában áll, a 21. század következő évtizedeiben a város valaha volt legsikeresebb korszaka köszönhet rá, és 2030-ra a városi életminőség és a város vonzereje alapján Budapest “Európa top 3 fővárosának egyike lehet”, “ha nem rontjuk el”. Megjegyezte: a fejlődéshez szükséges külső-belső, anyagi és szellemi feltételek rendelkezésre állnak. Szavai szerint szükség van még a sikerhez kipróbált, tapasztalt, cselekvőképes városi vezetőre, ezért “tették le a garast” Tarlós István mellett. Fürjes Balázs jelezte, a sikerhez kívánatos a városvezetés és a kormányzat közötti jó együttműködés, a “háborúskodás helyett” a bizalmon és tiszteleten alapuló közös munka. Az eredményes városépítéshez szükség van egy jó mestertervre, egy ambíciózus és reális városépítési tervre is – tette hozzá az államtitkár.
Hangsúlyozta: egyensúlyt kell találni a fejlesztések során abban, hogy a főváros a budapestiek otthona, ezért élhetőnek kell lennie, és közben a nemzet fővárosaként méltóságtelinek, “kisugárzóbbnak” is kell lennie. Erre még “rárakódik” az európai minőség is, hogy Budapest lehet Közép-Kelet-Európa valódi központja. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy mostantól minden lényeges budapesti közfejlesztés ügye a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában dől el. Úgy vélte, 1990 óta a budapesti közfejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban még soha nem volt olyan erős a főpolgármester és a fővárosi önkormányzat pozíciója a kormánnyal szemben, mint most. Fürjes Balázs szólt a Budapest 2030 közfejlesztési tervről is.
A kormány és a főváros 2019 végéig közösen készíti el Budapest tízéves, 2030-ig szóló közfejlesztési tervét, amely – szavai szerint – nem lehet csak a városvezetés és a kormány belügye, hanem közösségi tervezésre, párbeszédre van szükség. Ezért arra hívnak mindenkit, aki Budapesttel foglalkozik, hogy segítsen “kitalálni” Budapestet, beszéljenek a kihívásokról, lehetőségekről, arról, hogyan tehető jobbá, kényelmesebbé a budapestiek élete. Hamarosan honlap is indul, ahol javaslatokat lehet tenni a fejlesztési irányokra. A “Budapest-párbeszédet” tavaszig folytatják, és a javaslatok alapján állítják össze a Budapest 2030 tervet.
Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója a tanácskozáson beszámolt arról, hogy Budapesten 2017-ben 13 millió utas fordult meg a reptéren, ez a szám 2030-ra elérheti a 30 milliót is. Várakozásai szerint egy-két év távlatában a budapesti nagyobb lesz, mint a prágai légiközlekedési piac. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, érdemes a vasútba fektetni, és példaként említette, hogy 2012-2017 között a felújított esztergomi és székesfehérvári vonalakon több, mint 50 százalékkal nőtt az utasok száma. Elmondta, egyes esetekben már “fojtogatja” a kötöttpálya a várost, ami akár a fejlődés gátja is lehet. Mint mondta, a vasúttársaság évente 140 millió utast szállít, ezen felül évi 80 millió utast szállítanak a HÉV-ek.
A vasúttársaság fejlesztési tervei között említette a Keleti, illetve Nyugati pályaudvar kimenő vágányainak számának megduplázását, a Nyugati, illetve Déli pályaudvar földalatti vágánnyal való összekötését, a Déli összekötő vasúti híd harmadik vágánnyal történő bővítését, új megállók létesítését, a zuglói és a kőbánya-kispesti megálló felújítását, valamint a belváros és a légikikötő közötti vasúti kapcsolat létesítését. Mint mondta, a kormány előtt van a javaslatuk; a cél az, hogy 20 percenként tudjanak szerelvényeket indítani, amelyek 15-20 perc alatt érnek ki a belvárosból a repülőtérre.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS