Minden magyar állampolgárnak alanyi jogon adna állami alapjövedelmet, fizetne a gyermekek után, jelentősen emelne a nyugdíjakon és a minimálbéren a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely csütörtökön egy budapesti cukrászdában indította el korteskörútját. A politikus állítja: javaslata része lehet a szegénység és nélkülözés elleni fellépésnek, emelheti a ma még alacsony béreket és nyugdíjakat, és a bűnözés, az egészségügy, a munkaerőpiac területén is lesznek szerinte pozitív hatásai.
A gyermekek után havi harmincezer, a felnőtteknek pedig hatvanezer forintos alapjövedelmet ígért csütörtöki programbemutatóján a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely javaslata szerint az alapnyugdíj kilencvenezer, a nettó minimálbér pedig százötvenezer forint lenne. A baloldali párt társelnöke ezzel emelte a tétet, korábban ugyanis a gyermekeknek huszonöt, a felnőtteknek ötven, a várandós nőknek pedig hetvenötezer forintot ígért kormányra kerülése esetén. (Jövő héten pedig talán a mostani ígéretére licitál rá, ki tudja…) Karácsony szerint az alanyi jogon járó alapjövedelem egy új társadalmi, gazdasági berendezkedés kiindulópontja lehet, és annak létjogosultságát egy több éves modellkísérlettel igazolná.
Ez nem csodaszer, de nagyon sok területen vannak továbbgyűrűző hatásai
– jelentette ki Zugló jelenlegi polgármestere. Mint mondta, „az alapjövedelem egy forradalmi eszköz, de nem a forradalom maga”, bevezetése nagyon erős szemléletváltozást és széles körű társadalmi párbeszédet feltételez. A politikus szerint a bevezetése előtt népszavazást kell tartani róla, hogy legyen politikai és alkotmányos védelme is.
Ha a baloldal nyer…
Karácsony azt javasolta, hogy ha a baloldali ellenzéki pártok nyerik a jövő évi választást, akkor tíz-húszezer ember részvételével és évi öt-tízmilliárd forint ráfordítással tartsanak egy két-hároméves modellkísérletet az alapjövedelemről. A kormányfőjelölt további ígéreteket is tett, ezek között a lakhatási támogatás országossá tétele, a garantált minimumjövedelem, béremelési politika, az álláskeresési támogatás rendszerének visszaállítása és a minimálnyugdíj bevezetése is szerepelt.
Az eseményen felszólalt Bánfalvi István, a LÉT munkacsoport vezetője, aki miközben az alapjövedelem lehetséges pozitív hatásait sorolta fel, a vita lényegének nevezte, hogy annak résztvevői hogyan gondolkodnak az emberről, a méltóságról és a szabadságról. Az egyik oldalon a „demokratikus humanisták”, a másikon az „etnikai nacionalista, fajvédő” ideológiák képviselői állnak – jelentette ki. Szentpéteri Györgyi, a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület (sic!) elnöke a legnagyobb feladatnak azt nevezte, hogy a világ több pontján is vezessék be próbaképpen az elképzelést. Három lehetséges módszer létezik, az első, amikor az állam maga határozza el a bevezetést, ilyen Finnország és ilyen lehet Skócia is – közölte. Az önkormányzati vagy a megyei szintű bevezetés rendszere Belgiumban létezik, és hasonlóra készülnek az Egyesült Államokban, Oklahomában. A harmadik lehetőség az, amikor privát szervezetek, alapítványok biztosítják az alapjövedelmet – magyarázta.
Forrás: MTI. Vezető kép: 168 Óra
Facebook
Twitter
YouTube
RSS