GEOrgPOLITIKA – Félelem a Gáza-metrótól

Az izraeli hadsereg az elmúlt években elhurcolt, de később szabadon bocsájtott túszainak beszámolóira támaszkodik az úgynevezett Gáza-metró alagútrendszerről. Nem tudni, pontosan milyen hosszúságú. A Hamász 500 km-ről beszél, izraeli források szerint 200 km a reális hossza. A pókhálószerűen kialakított rendszer egy része 40 méteres mélységben húzódik. Rendelkezik saját áram- és vízellátással, telefonvonallal és szellőztetéssel. A terroristák motorkerékpárral közlekednek az alagútban. A terrorszervezet dollármilliárdokat fordított a Gáza-metró kiépítésére. Ehhez felhasználták az árubehozatali vámokat, valamint az arab országok és az EU segélypénzeit is.

A Hamász alagútjainak felderítésére és megsemmisítésére szakosodott izraeli egység, a Jahalom sincs képben, mivel olyan mélységben fúrták, hogy azt a Gázai övezeten kívül a technikai felderítés már nem tudta követni. Komoly félelem van az IDF vezetésében, hogy a szárazföldi támadáskor a Hamász az alagútrendszert használva komoly veszteségeket fog okozni a benyomuló izraeli katonáknak. A Hamász is ezt kommunikálja, és robbanócsapdákat, valamint aknákat is telepített az alagút bejárataihoz.

Izrael éles kritikát fogalmazott meg Moszkva ellen, mivel az orosz külügyminisztérium tisztviselői fogadtak egy Hamász-delegációt, amelynek tagja volt Musza Abu Marszuk, a Hamász egyik felső vezetője is. A tárgyalás célja a túszok szabadon bocsájtása, a Gázai övezetben rekedt orosz állampolgárok kimentése és a tűzszünet voltak. Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes a találkozó előtt egyeztetett Iránnal és Katarral is. Izrael szerint ezzel Moszkva diplomáciai és politikai erőt kölcsönzött a terrorszervezetnek, és követelte a Hamász-tagok azonnali kiutasítását Oroszországból. Moszkva szerint viszont fontos a párbeszéd, és mindent meg akar tenni egy békés rendezés és a túszok szabadon engedése érdekében.

Izrael tovább folytatta a légicsapásokat és 250 bevetést hajtott végre az elmúlt 24 órában

Egy páncélos hadosztály is támadást indított a Gázai övezet ellen. A támadásban életét vesztette Sadi Barud, a Hamász titkosszolgálatának helyettes főnöke. Izraeli források szerint ő volt az október 7-i támadás egyik kitervelője. Ezen felül a Hamász három magasrangú katonai vezetője, Rifaat Abbasz, Ibrahim Dzsadba és Tarek Maarouf is életét vesztette. A túszok hozzátartozói viszont nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy tárgyaljon a Hamásszal. Szerintük a szárazföldi offenzíva veszélyeztetné az életüket.

Egy közvélemény-kutatás szerint mindössze az izraeli lakosság 29 százaléka támogat egy azonnali támadást, 49 százalék viszont ellenzi ezt. Október 19-én még 65% vélte, hogy azonnali szárazföldi offenzívát kell indítani.

Hajnali 3 óra körül egy eddig ismeretlen eredetű rakéta csapódott be az egyiptomi Tába városába, ahol hatan megsérültek. Az egyiptomi hatóságok egyelőre csak annyit közöltek, hogy a rakéta összefüggésben áll a Hamász és Izrael közti háborúval. Dél-Libanonban a Hezbollah föld–levegő rakétát lőtt ki egy izraeli drónra. Az izraeli légierő percekkel később megsemmisítette a Hezbollah azon állását. Az izraeli tüzérség foszforlövedékekkel támadott öt Hezbollah-állást Haszúna térségében. A foszfor hatására komolyabb erdőtűz keletkezett. A megbízott libanoni kormány el szeretné érni az ENSZ-nél, hogy nagyobb számban legyenek békefenntartók Dél-Libanonban, mivel a Hezbollah mellett most már fegyveres palesztin egységek is megjelentek a térségben és a helyzet hamarosan tovább eszkalálódhat.

A ciszjordániai Dzsenínben palesztin fegyveresek és az izraeli hadsereg háromórás tűzharcot vívtak. Ennek kiváltó oka ismételten az izraeli razziák voltak. Az izraeli katonák elhurcolták egy terrorgyanús palesztin férfi édesanyját, hogy így érjék el, hogy az önként feladja magát. Az összecsapásokban négy palesztin vesztette életét.