GEOrgPOLITIKA – Mégis lesz tűzszünet?
Isszak al-Risk, a Hamász egyik felsővezetője szerint közeleg a tűzszünet, mivel katari közvetítéssel jól haladnak a tárgyalások. A „deal” az, hogy Izrael elengedi a bebörtönzött nőket és fiatalkorúakat, cserébe a Hamász szabadon engedi a túszait. Hogy hány személyről van pontosan szó, még nem tudni, de nyilvánvalóan a Hamász néhány értékes túszt meg akar tartani, hogy később is legyen adu a kezében, ha ismét tárgyalni akar. Az előzetes tárgyalások itt is nőkről és gyermekekről szóltak. Al-Risk állítása szerint a tűzszünet kezdetét Katar fogja bejelenteni.
Az es-Sifá kórház alatt talált alagút felderítése még folyik. Az IDF bejelentette, hogy mindenképpen kinyitják az ott felfedezett bombabiztos páncélajtót, de ezt megfontoltan és óvatosan teszik, hiszen túszok is lehetnek mögötte. Az IDF a CNN újságíróinak megmutatta a helyszínt, így meggyőződhettek róla, hogy a hír valós, annak ellenére, hogy a Hamász az alagút létét tagadta.
Eközben folynak a harcok Gázában. Izrael megtámadta az Indonéz kórházat. A dzsakartai kormány tiltakozott is Jeruzsálemnek. A tüzérségi csapásokban ismét számos civil vesztette életét. Az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt egy sikeres mentőakcióban 200 főt evakuált a kórházból. Nagyjából 500 sérült azonban még mindig a támadás alatt álló létesítményben van. Jordánia egy mobil katonai kórházat juttatott be Gázába, hogy ezzel segítse a sérültek ellátását. Törökország pedig bejelentette, hogy még több súlyos sebesült befogadására hajlandó. Az ENSZ-nek most nagyjából kilencszáz ezer embert kell ellátnia a Gázai övezetben, ekkora tömeg van belső migrációban.
A hatóságok szerint 6700 fő tudta elhagyni Gázát Egyiptom fele, ők rendelkeztek valamely külföldi állam útlevelével. Eddig 13 300 civil vesztette életét, közölük 5600 gyermek, 6000 főt eltűntként kezelnek.
Ukrajna nem hajlandó etnikai kisebbségként elismerni az orosz lakosságot, és nem hajlandó neki megfelelő jogokat biztosítani – mondta Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke hétfőn az állami ellenőrzés alatt álló televíziónak. A politikus szerint ebben a kérdésben Kijev és Brüsszel között teljes az egyetértés. Moszkva szerint a Donbassz orosz ajkú kisebbségének üldözése volt az egyik fő oka annak, hogy 2022 februárjában katonai akciót indítottak Ukrajnában. Oroszország nem egyedül kifogásolta az országban az etnikai kisebbségekkel szembeni brutális bánásmódot: Budapest és Bukarest is tiltakozott a magyarok, illetve a románok jogainak megsértése miatt. Kijev az új nyelvtörvénnyel már azt is megtiltotta, hogy a magyar diákok a kárpátaljai iskolákban a szünetben magyarul beszéljenek.
Az év elején a Velencei Bizottság sürgette Ukrajnát, hogy javítsa nemzeti kisebbségeinek elismerését, ha reménykedik abban, hogy beléphet az EU-ba. A javasolt reformok között szerepelt a hivatalos állami dokumentumok kisebbségi nyelven történő közzététele, az ukrán nyelv fő nyelvként való bevezetésének elhalasztása az iskolákban, tolmácsszolgálat biztosítása az ukrán nyelvű nyilvános rendezvényeken, valamint a kisebbségi médiumok ukrán nyelvű tartalmi kvótáinak elhagyása. Jelenleg a médiumok tartalmának mindössze 10%-át sugározhatják kisebbségi nyelven.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy Washington további 100 millió dolláros katonai segélycsomagot nyújt Kijevnek – jelentette a Reuters hírügynökség. A Reuters szerint a csomag páncéltörő fegyvereket és légvédelmi rakétákat tartalmaz majd.
