Zelenszkij ukrán elnök már hónapok óta azt mantrázza, hogy az orosz csapatok fel akarják robbantani a hat blokkból álló zaporozsjei atomerőművet. Az ukránok azt állították, hogy a 2022 márciusa óta az erőmű területén állomásozó oroszok robbantótesteket helyeztek el a blokkok kupoláin. Ezt Moszkva drónfelvételek segítségével cáfolta. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői meg akarják vizsgálni a létesítményt, hogy meggyőződjenek arról, hogy nincsenek aláaknázva a blokkok és nem tettek robbanóanyagot a kupolákra.
Nem lenne logikus, hogy az oroszok felrobbantsák, hiszen a Donbaszt és a Krímet is ellátja villamosárammal az erőmű. Egy az oroszok által közzétett térkép megmutatja a sugárszennyezettség rádiuszát. Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Törökország, Bulgária, Görögország, Románia, Moldova és Transznyisztria is érintett lenne.
A sugárzó részecskéket a szél nagyon messzire elvinné és mezőgazdasági területek, víztározók és települések lennének sugárszennyezettek. Az érintett területek súlyos ellátási gondokkal néznének szembe, ezt tapasztaltuk Csernobil és Fukusima esetében is. Egy esetleges ukrán szabotázskísérlet az oroszországi zaporozsjei területen lévő Zaporozsjei Atomerőmű szabotálására katasztrofális következményekkel járhat – állította Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A helyzet Európa legnagyobb atomerőműve körül, amely 2022 márciusa óta orosz ellenőrzés alatt áll, továbbra is feszült – mondta Peszkov szerdán újságíróknak. A szóvivő szerint nem zárható ki egy támadás a létesítmény ellen, mert az ukrán vezetés “sokszor megmutatta, hogy nem áll meg” céljai elérése érdekében.
Peszkov szerint az egyik példa erre az orosz ellenőrzés alatt álló kahovkai gát június eleji összeomlása volt, amelyért Moszkva Kijevet tette felelőssé. Az incidensnek szörnyű következményei voltak – jegyezte meg a Kreml szóvivője. A gát lerombolása áradáshoz vezetett a Dnyeper mindkét partján, és több halálos áldozatot követelt. Ukrajna azt állította, hogy az incidenst Oroszország okozta.
Renat Karcsa, az orosz atomerőművet üzemeltető Roszenergoatom egyik magas rangú tisztviselője kedden arra figyelmeztetett, hogy Kijev nagy hatótávolságú, nagy pontosságú lőszerekkel és kamikaze drónokkal tervez csapást mérni a zaporozsjei létesítményre. A Roszenergoatom birtokába jutott hírszerzési adatok arra utalnak, hogy Kijev megkísérelheti megcélozni az erőművet egy szovjet gyártmányú, radioaktív hulladékkal megrakott Tocska-U taktikai ballisztikus rakétával is – állította Karcsa.
Moszkva és Kijev konfliktusuk során többször is megvádolta egymást a zaporozsjei üzem elleni támadásával. Az orosz védelmi minisztérium azt is állította, hogy az ukrán támadóegységek több kísérletet is visszavertek az erőmű visszafoglalására, amelyek állítólag hajókon közelítették meg a létesítményt az időközben lecsapolt Kahovka víztározón keresztül.
Vezető kép: Enerhodar, 2023. június 15. Az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű egyik épülete a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2023. június 15-én. Ezen a napon Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója és az orosz védelmi minisztérium küldöttsége látogatást tett a létesítményben, hogy megvizsgálja: elégséges-e a reaktorblokkok hűtését szolgáló víztartalék. A hűtéshez használt Nova Kahovka-i víztározót június 6-án felrobbantották. A duzzasztógát megrongálása miatt megcsappant a Dnyeper folyó szintje, ezért az atomerőmű utolsó működő reaktorát is leállították, a fűtőelemeket azonban hűteni kell még egy ideig. MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Facebook
Twitter
YouTube
RSS