Indulatos belső körlevélben kifogásolta a Jobbik kapcsán sokat emlegetett zsidóellenes rasszizmust Gerő András történész, miután A Szeretem Magyarországot Klub vitaestjére Vona Gábort hívták meg. A Mandiner információi szerint azonban ez nem csupán Gerő Andrásnál, hanem több bennfentesnél is kiverte a biztosítékot és tiltakoztak a Jobbik elnökének meghívása ellen. A történész szerint ugyanis a Jobbik nemzeti radikális eszmerendszerrel lopta be magát a választók egy részének szívébe, ami az “ő esetükben a nemzeti radikalizmus szerves részét képezte a cigány- és zsidóellenes rasszizmus.” Véleménye szerint ezen az sem változtat, hogy “az utóbbi időben békésebb szólamokat hangoztatnak, így például az európai zászló elégetésétől eljutottak az uniós bérek követeléséig. Mindazonáltal a pártelnök nem is olyan régen jelentette ki: ha kiderülne, hogy zsidó, akkor lemondana.”
A Mandiner szerint az utóbbi időszakban Vona Gábor személye lázban tartja a liberális véleményformálókat. Erősen megoszlanak a vélemények ugyanis arról, hogy a Jobbikot középre terelni igyekvő pártelnök vállalható személy-e. A konkrét töréspontot Vona meghívása jelenti, aki hivatalos a Szeretem Magyarországot Klub (SZMK) e héten tartandó zártkörű beszélgetésére. Gerő András úgy véli, amennyiben a Jobbik elnöke meghívást kapott, azzal a politikai rasszizmust követnek el.
A Szeretem Magyarországot Klub egy közéleti társaság, amely döntően baloldali-liberális megmondóemberekből verbuválódott 2006-ban, és rendszeresen szervez zártkörű vitaesteket. A rendezvények nem sajtónyilvánosak, az ott elhangzottakról általában nem jelennek meg tudósítások. Sőt, hogy még nagyobb legyen az SZMK-t övező misztikum, jelenleg még a honlapjuk sem érhető el. Az SZMK soraiban a közélet olyan alakjai foglalnak helyet, mint Babarczy Eszter, Bárándy Péter, Bojár Gábor, Bojár István András, Bozóki András, Garaczi László, Hegyi Árpád Jutocsa, Herczog Mária, Jakupcsek Gabriella, Kolosi Péter, Kökény Mihály, Krizsó Szilvia, László Csaba, Müller Péter Sziámi, Rosta Mária vagy Sárközy Tamás.
Gerő András, a karakteres állásfoglalásairól ismert történész a belső körnek küldött levelében hevesen tiltakozott Vona Gábor fellépése ellen. A történész levelét a Mandiner közölte, ezt az alábbiakban olvashatják:
„Tisztelt Ügyvivő Testület!
Kaptam egy meghívót a Szeretem Magyarországot Klubtól, amelyben arról tájékoztatnak, hogy az Ügyvivő Testület döntése alapján meghívják előadónak Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom (valójában párt) elnökét.
Két érvvel indokolják a meghívást.
Elismerik ugyan, hogy „sokaknak vannak súlyos ellenérzéseik a vendég személyével, világnézetével és politikájával kapcsolatban”, de úgy vélik, hogy a beszélgetéssel „új információkkal lehetünk gazdagabbak, amelyek segítenek eligazítani minket mások preferenciáiban”.
A másik érv így szól: a felmérések azt mutatják, hogy a Jobbik a teljes felnőtt lakosság körében jelenleg a második helyen áll, s így „már nem igaz a korábban felvetett hipotézis, hogy a meghívással bármit is legitimálnánk”.
Ezek az érvek nem túl erősek.
Először is a Jobbik 2010 óta legitim parlamenti párt, mert szabad választásokon a magyar emberek egy része szabad akaratából bejuttatta őket a parlamentbe. A politikai, jogi legitimitás tekintetében tehát 2010 óta nincs változás, így tehát őket nem kell legitimálni – a magyar választók egy része ezt már megtette.
Itt a kérdés nem az, hogy a Jobbik legitim politikai parlamenti erő-e. Ez nem is kérdés. A kérdés az, hogy az SZMK egy meghívással legitimálni kívánja-e a Jobbikot, illetve annak elnökét? Az Önök válasza erre egyértelműen igen.
Mindig nagyra tartottam, hogy az SZMK a demokratikus politikai spektrum minden szeletéből hívott előadókat. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy miként a folyónak is van két partja, a demokráciának is vannak tartalmi határai. A közéletben ugyanis nemcsak a politikai legitimitás fogalma létezik, hanem van intellektuális és erkölcsi legitimitás is (ezt közönségesen hitelességnek hívják), azaz a legitimitás többdimenziójú fogalom.
A Jobbik nemzeti radikális eszmerendszerrel lopta be magát a választók egy részének szívébe. Az ő esetükben a nemzeti radikalizmus szerves részét képezte a cigány- és zsidóellenes rasszizmus. Ezen az sem változtat, hogy az utóbbi időben békésebb szólamokat hangoztatnak, így például az európai zászló elégetésétől eljutottak az uniós bérek követeléséig. Mindazonáltal a pártelnök nem is olyan régen jelentette ki: ha kiderülne, hogy zsidó, akkor lemondana.
Ami pedig azt illeti, hogy új információkkal lehetnénk gazdagabbak: ez egy merőben üres állítás. A Jobbikról – aki egy kicsit is odafigyel a magyar politikára – nagyjából minden tartalmilag és a hitelesség szempontjából lényeges információt lehet tudni. Nincs különösebben új impulzusra szükség ahhoz, hogy preferenciáikban el lehessen igazodni.
Az Önök érvelése tehát egyfelől semmitmondó, másfelől elmossa azt a nyitott és közös demokratikus tartalmat, amely az SZMK eddigi meghívási politikáját jellemezte.
Megítélésem szerint az SZMK a maga gyakorlatában nem legitimálhatja a rasszizmus politikai jelenlétét.
Önök a döntésüket meghozták, ezt természetesen tiszteletben tartom, de nagyon nem értek vele egyet.
Kérem Önöket, hogy ezt a levelemet az SZMK titkára ugyanabba a körbe küldje szét, ahova a meghívók elmentek!
Üdvözlettel,
Gerő András”
PestiSrácok.hu/Mandiner, fotó:történelemtanár
Facebook
Twitter
YouTube
RSS